2016. 01. 29., péntek, 11:30
Egyre gyakrabban találkozhatunk levetett gímagancsokkal a természetben, hiszen az öreg bikák január végén már elhullathatják koronájukat. A fejdíszeket azonban csak az adott területen vadászatra jogosult szervezet engedélyével szabad összeszedni, ugyanis annak tulajdonát képezik.
Az engedély nélküli gyűjtés lopásnak minősül, míg az agancsok felvásárlása orgazdaságnak.
Az utóbbi években egyre több problémát okoz a vadgazdálkodóknak az illegális agancsozás. Ez nem csak lopás volta miatt lehet bűncselekmény: ilyenkor gyakran végighajtják a szarvasokat az erdőn, hogy az ágak leverjék a fejdíszüket, sőt olykor ugyanezzel a céllal drótokat is kifeszítenek a fák közé. Sok bika azonban csak később vetné le az agancsot, így amikor az beakad, akár a koponyacsonthoz csatlakozó rész, az agancstő egy darabjával együtt is letörhet.
Az agancstő-sérülés okozása állatkínzásnak is minősül, börtönbüntetéssel sújtható! Emellett a vadászatra jogosultaknak komoly anyagi kárt is jelenthet, hiszen az a bika, amely egyébként akár kapitális agancsot is felrakhatott volna és amelyért bérvadászok akár több millió forintot is fizethetnének, a sérülés után már csak rendellenes fejdíszt tud növeszteni. Végezetül, az illegális agancsozók a közlekedést is veszélyeztetik, hiszen akár egy több száz egyedből álló, megriadt szarvascsapatot is kiterelhetnek a közútra, ami közlekedési tragédiákkal is végződhet.
Aki a vadat tiltott módon zaklatja, az legalább tízezer, legfeljebb kétszázezer forintra bírságolható, és a bírság ismételten is kiszabható. A szarvasok hajtása az erdőben, amely agancstő-sérüléshez vezet, szabadságvesztéssel is büntethető.