2015. 08. 12., szerda, 22:12
Dr. Mosoni László a nemrégiben átadott Zselici Csillagpark csillagvizsgálójának vezetőjeként szívesen mutatja be a gyerekeknek a Tejutat és a világegyetem egyéb érdekességeit, de leginkább az Univerzum, a csillagok és a bolygók keletkezése érdekli.
Hogy lesz valakiből csillagász?
Fontos, hogy a csillagászat mellett érdekelje a matematika, a fizika, esetleg a kémia is. Magyarországon ma két helyen lehet csillagászatot tanulni, az ELTE-n és a Szegedi Tudományegyetemen. El lehet indulni fizika vagy földtudomány alapszakon, és így később akár ezt a területet is lehet választani. Magyarország viszonylag kicsi, így túlzottan sok csillagász nem dolgozik itt, körülbelül ötvenen vagyunk. Viszont, miután a fiatalok elvégzik az egyetemet, illetve megszerzik a doktori fokozatukat, gyakorta kapnak külföldön ösztöndíjat.
Amikor a nyári égboltra pillantunk, gyakran keresünk hullócsillagokat. Mit látunk ilyenkor?
Csillaghullás mindig van. Meteorjelenséget az év bármelyik éjszakáján láthatunk, ha derült az ég. Rengeteg apró porszem és kis kavics kering a naprendszerben. Amikor ezek belépnek a Föld légkörébe, felizzanak, és felgerjesztik maguk körül a légkör molekuláit is. Mi pedig ezeknek a fényét látjuk a Földről. A legtöbbször csak a szemünk sarkában, egy nagyon gyorsan tovatűnő fénycsíkra leszünk figyelmesek, azonban vannak kitüntetett időszakok, amikor látványos meteorrajokat, óránkét akár több tucat hullócsillagot is megfigyelhetünk. Ilyen augusztus közepén a Perseidák, amely a legnépszerűbb időpont, hiszen ilyenkor általában jó idő van, az éjszakák még melegek, és kis szerencsével felhők sem takarják az eget. Luca napjának éjszakáján felnézve pedig a Geminidákat láthatjuk, ami sokkal látványosabb lehet a Perseidáknál, és ráadásul nem is kell este 10-11 óráig várni, hogy megfigyelhessük őket, de a hideg sokakat elriaszt hullócsillag-vadászattól.
Idén augusztus 12-én volt a nyári csillaghullás tetőzése, de előtte és utána néhány nappal szintén láthatjuk még ezt a meteorrajt. Tavaly telihold volt ebben az időszakban így túl sokat nem lehetett látni. Idén azonban jók voltak a körülmények a megfigyeléshez, hiszen a tetőzés újhold környékére esett.
Amikor felnéz az éjszakai égboltra rögtön a csillagképeket látja?
Igen, de ilyenkor egyúttal azon gondolkozom, mit lehetne erről elmesélni az embereknek. Például a Göncölszekeret szinte mindenki megtalálja. Innen el lehet indulni, és megtalálhatjuk a Kis göncölt, amelynek rúdjának végén ott az északi irányt mutató Sarkcsillag, amely körül mintha az egész égbolt forogna.
Mi a mai, modern csillagászat Szent Grálja?
Két dolgot tudnék kiemelni. Az egyik az Univerzum, a másik a Föld születése. Előbbinél az ősrobbanást, és a hozzá kapcsolódó elméleteket kutatják a tudósok. Közülük a legismertebb Stephen Hawking, aki zsenialitásának, úttörő munkájának és az őt sújtó betegségnek következtében a terület ikonikus alakja lett. Pár napja pedig egy igen ambíciózus program élére állt: százmillió dollárt fordítanak a Földön kívüli élet kutatására. Ez már kapcsolódik a másik sokat kutatott területhez: Hogyan született otthonunk a Föld, és rajta az élet? Ezekről úgy tudhatunk meg többet, ha más csillagok körül keringő bolygókat keresünk, vizsgálunk. A csillagos égbolt egy hatalmas laboratórium, amelyben bonyolult kérdésekre keressük a válaszokat. Ha körülnézünk, rengeteg mindent felfedezhetünk. Ha az időben nem is tudunk visszamenni odáig, amikor a mi bolygónk született, meg tudunk keresni most kialakuló vagy viszonylag fiatal bolygókat. Ha sokat megismerünk közülük, és emellett ismerjük a fizika törvényeit, a válaszokon keresztül egyre inkább megértjük, hogy a mi Földünk hogyan született, és azt, hogy mi honnan jövünk.
Miért érdekes, hogy milyen a Plútó felszíne?
Ez egy hatalmas jelentőségű program. Egyrészt a technikai része, vagyis eljuttatni a naprendszer peremére egy föli eszközt, a New Horizontos műholdat. Másrészt a tudományos felfedezések naprendszerünk kialakulásának és fejlődésének megértését segítik. Az első képeket már láthattuk a törpebolygók felszínéről, de az összes adat letöltése 16 hónapot vesz majd igénybe.
Amikor gyermekekkel esetleg felnőttekkel találkozik, mivel lehet a leginkább megfogni őket?
Elsősorban a látvánnyal. Ebben a tekintetben a csillagászat a többi természettudománnyal szemben előnyben van. A csillagok, galaxisok látványa mellett persze a bennünk vagy környezetünkben lejátszódó folyamatok is rendkívül érdekesek. Továbbá nem csak fizikai érdekességekről lehet mesélni, hiszen a csillagos égbolton fellelhető a görög panteon és a hozzá kapcsolódó mítoszok, sőt a drámák is. A planetáriumban és a távcsövekkel bemutatott jelenségek – napfoltok és anyagkiáramlások - meghatározó élmény lehet sokak számára. Ezt személy szerint nagyon fontosnak tartom. Ha azok közül, akik a Csillagparkban, vagy máshol találkoznak ezzel a világgal, csak néhányan elkezdenek lényegi kérdéseken gondolkodni, már megérte.
