2015. 05. 09., szombat, 11:21
Éppen harmincöt éve írta be magát az űrhajózás történetébe az első magyar, az egykori vadászpilóta, Farkas Bertalan. A Szojuz-36 űrhajó fedélzetén 1980. május 26-án Valerij Kubaszovval repült a világűrbe, 8 napot töltött el odafenn.
Az Interkozmosz-program keretében vált űrhajóssá és űrkutatóvá, ahogy fogalmazott, szinte meglepetésszerűen: a 60-as évek közepétől kezdődött programban a szovjet kormány felajánlotta, hogy a volt szocialista országok kutatói, mérnökei részt vegyenek benne. Akkor azonban még nem volt szó arról, hogy űrhajósok is lesznek közöttük.
A kiválasztási folyamat évekig tartott, 1976-ban a vadászpilóták között kezdték keresni a leendő űrhajósokat. Először 95-en kerültek be a programba, végül heten maradtak. „Hét űrhajósjelöltből 1977 decemberében egy szovjet orvosi bizottság négy embert választott ki, Magyari Bélát, Buczkó Imrét, Lacit és engem, és ’78 január közepétől február közepéig a Csillagvárosban éltem” - magyarázta egy interjúban.
Az egy hónapos kiképzés után ketten maradtak Magyari Bélával, de végül Farkas Bertalant választották. 1980. május 26-án indultak útnak, és ezzel kezdetét vette a magyar szempontból leghíresebb űrprogram. Munkáját több magyar kutatóintézet segítette. Orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési kísérleteket és megfigyeléseket hajtott végre.
Farkas Bertalan elmondta, a magyar kutatók, mérnökök olyan műszereket adtak neki, amit addig nem is ismerhetett, például a PILLE műszer először vele járt a világűrben. Az érintett pályamagasságon, 350 kilométeren tizenhat napfelkeltét és naplementét látni, 90 perc alatt pedig megkerülik a Földet.
Farkas Bertalan tavaly Kaposváron járt, ahol a Táncsics gimnázium diákjainak mesélt élményeiről.
