2015. 03. 15., vasárnap, 10:29
Gazdasági elemzők szerint a játékok 15-20 százalékos drágulása várható Európában. Az árváltozás hátterében egyrészt a dollár erősödése áll, másrészt a legtöbb játékot előállító Kínában jócskán megemelkedtek a bérköltségek.
Korábban Európa több országában is nagy hagyománya volt a játékgyártásnak, mára azonban néhány kivételtől eltekintve bezártak a kontinensen az ilyen üzemek. A boltok polcain található játékok nagyjából 90 százaléka - legyen szó babákról, labdákról, fajátékokról - a Távol-keletről származik, főképp Kínából, illetve Hongkongból.
Kelet-Európában jellemzően sztenderd, fejlesztést nem igénylő játékok készülnek, labdák, homokozó készletek, műanyag kismotorok. A fajátékok nagy része Kínából és Thaiföldről kerül a boltokba, valamint csúcskategóriás termékeket Franciaországban is készítenek.
További érdekesség, hogy Spanyolországban egy kézzel készített babákat előállító cég úgy tud nyereséges lenni, hogy a félkész termékek, alkatrészek Kínából jönnek, és az európai országban csak az összeszerelést végzik.
A Geomag mágneses építőjátékot mind a mai napig Svájcban készítik, de tudni kell, hogy a gyárban alig van ember, csúcstechnológiás automatizált gépsorokkal dolgoznak az üzemben. Az elkészült darabokat pedig Olaszországból naponta ingázó munkások dobozolnak - a svájci cég így tudja nagyon alacsonyan tartani a kiadásait.
Bár a gyártók minél kisebb előállítási költségre törekednek, vannak olyan tényezők, amelyek drágulást okozhatnak. Kínában jelentősen nőttek a bérek, az ázsiai országban ugyanis a sok megrendelés miatt munkaerőhiány van, ami a fizetések emelését eredményezi. A másik fontos tényező, hogy az amerikai dollár árfolyama mondhatni elszabadult, tavalyhoz képest 15-20 százalékkal erősödött az euróval szemben.
Mivel a piaci verseny erős, a gyártók és forgalmazók nem rendelkeznek tartalékokkal, így a 15-20 százalékos költségemelkedést áthárítják a vásárlókra. Szakemberek azonban azt jósolják, hogy a forgalmat egy esetleges drágulás sem vetné vissza, mert a szülők, rokonok egy-egy jeles alkalomra általában úgy is megveszik a gyermek által hőn áhított játékot.
A kilencvenes évek elején Magyarországon nagyon felfutott a játékok forgalma, a vevők gyakorlatilag nem nézték a minőséget, minél olcsóbb volt egy termék, annál jobban vitték. Aztán a vásárlok kezdtek figyelni a minőségre, felismerték, hogy az ár önmagában kevés, mert előfordulhat, hogy a karácsonyra megvett játék olyan gyorsan tönkremegy, hogy a gyerek nem is tud már vele játszani - az olcsó termékek nagy része már eleve hibás volt. Ma is nagyon számít az ár, de a jelmondat az, hogy „jót, de olcsón”.