2014. 03. 20., csütörtök, 05:27
Február óta már nem csupán újságíró, író és édesanya, hanem az UNICEF hazai nagykövete. A kaposvári származású D. Tóth Kriszta olyan elődök nyomdokába lépett, mint Halász Judit, Presser Gábor és a Nemzeti Filharmonikusok.
A szervezet világszerte 192 országban, elkötelezetten dolgozik a gyermekjogok védelméért, legújabb programjuk kapcsán pedig Kaposvárra is ellátogattak.
- A közelmúltban az UNICEF nagykövete lett. Hogyan került kapcsolatba a szervezettel?
- Másfél évvel ezelőtt kezdődött a közös munka, amikor az UNICEF felkért, hogy legyek a “Higgyünk a nullában!” kampány egyik arca. Mivel hiszek az UNICEF által képviselt értékekben, üzenetekben, és én magam is régóta foglalkozom gyerekekkel, a gyerekek jogaival, tulajdonképpen teljesen természetes módon egyre inkább elmélyült a kapcsolatunk. Tavaly nyáron terjesztették be a nagyköveti kinevezésemet a genfi UNICEF-központba, ahol nagy örömünkre jóváhagyták azt.
- Milyen munkát végez a szervezetnél?
- A kinevezés maga megtiszteltetés és felelősség, ugyanakkor az UNICEF és én is fontosnak tartom, hogy nagykövetként ne “csak” az arcomat adjam a szervezetnek, hanem tényleges munkát is végezzek. Én magam amellett, hogy képviselem az UNICEF-et Magyarországon, részt veszek a kommunikációs kampányokban, lakossági és vállalati adományszervezésben, és a márciusban indult magyar gyerekjogi programunk, az Ébresztő-óra egyik trénereként az iskolákat járom.
- Mit lehet tudni erről a programról?
- Ez egy ingyenes gyerekjogi program magyarországi iskolák számára. Negyedik osztályos, vagy idősebb gyerekeknek tartunk interaktív, játékos, beszélgetős órákat gyerekjogokról, sokféleségről, a világ gyereksorsairól és az UNICEF-ről. Képzett trénerként az a célunk, hogy a lehető legtöbb magyar iskolába eljussunk, legyen az az ország bármely pontján. Nagyon nagy öröm számomra, hogy éppen egykori általános iskolámban, a kaposvári Berzsenyiben tarthattam az első Ébresztő-órát!
- Szülőként, anyaként miért tartja fontosnak a programot?
- Mert csak azoknak a gyerekeknek lehet teljes, egészséges és boldog gyerekkora, akiknek képessége és lehetősége van megélni a jogaikat. Az UNICEF Magyarország 2012-es gyermekjóléti vizsgálata szerint minden második magyar gyerek “árnyékban él”, vagyis nem kapja meg mindazt, amire szüksége lenne a teljes gyerekkorhoz. Ez ijesztő adat. Ráadásul, és ez is nagyon fontos, az a gyerek, aki tisztában van a saját jogaival, és azzal, hogy azokat hogyan tudja demokratikus úton érvényesíteni, hamarabb észreveszi, hogy hol kezdődnek a másik ember jogai, és tiszteli azt a tényt, hogy a jogok bizonyos kötelességekkel járnak.
(...) egy gyerek, legyen az bármilyen, örömmel és bizalommal fordul afelé a felnőtt felé, aki nyíltan, őszintén és figyelemmel közelít hozzá
- Hogyan fogadják a gyerekek az "Ébresztő-órát"?
- A program most indult, úgyhogy átfogó tapasztalatokkal még nem rendelkezünk. Az azonban egészen biztosan elmondható, hogy egy gyerek, legyen az bármilyen, örömmel és bizalommal fordul afelé a felnőtt felé, aki nyíltan, őszintén és figyelemmel közelít hozzá. Fontos azt is megjegyezni, hogy köszönettel tartozunk az iskoláknak, pedagógusoknak, akik meghívnak bennünket és nyitottsággal fogadják a programot.
- Az UNICEF-nél végzett munkán kívül mivel foglalkozik mostanában?
- Írok. Az első regényem, amelynek egy része itt, Kaposváron játszódik, nyáron jelent meg, Jöttem, hadd lássalak címmel. Sok helyre hívnak könyvbemutatót tartani, igyekszem menni, ahová csak tudok. Szabadúszó újságíróként rendszeresen írok újságcikkeket, blogot, interjúkat, és közben készülök a második regényemre. No, és ami a legfontosabb: sok időt töltök a családommal, különösen a lányommal.
