2026. 03. 12., csütörtök, 18:08
A vese világnap arra hívja fel a figyelmet, hogy a vesék és a szív egészsége szorosan összefügg: a krónikus vesebetegség sokáig tünetmentes maradhat, ezért a szakemberek szerint a rendszeres szűrővizsgálatok és a korai felismerés kulcsfontosságú a súlyos szövődmények megelőzésében.
A szív és a vese egymás működésére is hat
A vesék nemcsak a szervezet méregtelenítésében vesznek részt, hanem a folyadék- és sóháztartás szabályozásában, valamint a vérnyomás alakulásában is fontos szerepet játszanak. Ha a veseműködés romlik, az növelheti a szív terhelését, ugyanakkor a szív- és érrendszeri betegségek is károsíthatják a veséket.
A krónikus vesebetegség világszerte sok embert érint: a becslések szerint mintegy 850 millióan élnek ezzel a problémával, Európában körülbelül 75 millióan, Magyarországon pedig nagyjából másfél millióan lehetnek érintettek.
A betegség ráadásul gyakran rejtve marad, a hazai betegek mintegy 90 százaléka nem is tud arról, hogy vesebeteg.
Sokáig nem okoz egyértelmű panaszokat
A vesebetegség korai szakaszában gyakran nincsenek jellegzetes tünetek.
A betegek inkább általános panaszokat tapasztalhatnak, például tartós fáradtságot vagy csökkent terhelhetőséget, amit sokan a stressznek vagy az életkor természetes velejárójának tulajdonítanak.
A betegség előrehaladottabb állapotában azonban már jelentkezhet ödéma, emelkedett vérnyomás vagy a vizelet mennyiségének változása.
Kezeletlenül a veseműködés romlása szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet, súlyos esetben pedig dialízisre is szükség lehet.
Éppen ezért különösen fontos a rendszeres szűrés azok számára, akik valamilyen kockázati csoportba tartoznak, például magas vérnyomással vagy 2-es típusú cukorbetegséggel élnek.
Egyszerű vizsgálatok segíthetnek a korai felismerésben
A korai diagnózis lehetőséget ad arra, hogy a betegség előrehaladása lassítható legyen, és csökkenjen a szív- és érrendszeri kockázat.
Az egyik fontos vizsgálat az uACR-teszt, amely a vizeletben megjelenő albumin mennyiségét méri. Normális esetben ez a fehérje nem jut át a vesék szűrőin, így ha mégis kimutatható a vizeletben, az korai vesekárosodásra utalhat – akár akkor is, amikor még nincsenek tünetek.
A vesék szűrőképességéről az eGFR nevű vérvizsgálat ad információt. A szakmai ajánlások szerint a vesefunkció pontos megítéléséhez ezt a két laborparamétert együtt érdemes vizsgálni.
Kiknél nagyobb a kockázat?
A rendszeres vesefunkció-ellenőrzés különösen fontos azok számára, akik szív- és érrendszeri betegségben szenvednek, 2-es típusú cukorbetegek, magas vérnyomással élnek, idősebbek, illetve túlsúllyal vagy anyagcsere-problémákkal küzdenek.
A tartósan magas vércukorszint ugyanis nemcsak a szív- és érrendszert, hanem a vesék apró szűrőereit is károsíthatja. Ennek következtében a vesék szűrőfunkciója fokozatosan romolhat, gyakran hosszú ideig észrevétlenül.
Mit tehetünk a vesék egészségéért?
A vesék egészségének megőrzésében több tényező is szerepet játszik. A rendszeres orvosi ellenőrzés, a vérnyomás és a vércukorszint megfelelő beállítása, az egészséges táplálkozás, a megfelelő folyadékbevitel, a dohányzás mellőzése és a rendszeres mozgás mind hozzájárulhatnak a veseműködés hosszú távú megőrzéséhez.
Kockázati tényezők esetén érdemes kezelőorvossal egyeztetni a szükséges vizsgálatokról.
A borítókép illusztráció, forrás: freepik.com.
