2026. 02. 21., szombat, 20:10
Biztató kutatási eredményekről számolt be a Pécsi Tudományegyetem a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium munkájáról. A szakemberek a meddőség hátterét, az embriók védelmét és a mesterséges megtermékenyítés hatékonyságának növelését is vizsgálják.
A Pécsi Tudományegyetemen működő Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriumban biztató kutatások zajlanak a meddőség hátterének feltárása és a mesterséges megtermékenyítési eljárások hatékonyságának növelése érdekében – közölte az intézmény az MTI-hez eljuttatott, a 2020 óta működő labor eredményeit összegző sajtóközleményében.
A tájékoztatás szerint bár a lombikbébiprogram elérhető a meddőséggel küzdő párok számára, a rutinszerűen alkalmazott eljárások legfeljebb az esetek 30 százalékában vezetnek gyermekáldáshoz. Ezért világszerte számos kutatócsoport dolgozik új, innovatív megtermékenyítési módszerek kidolgozásán.
A humán reprodukció zavarainak diagnosztikájában és gyógyításában jelentős fejlődés tapasztalható, a pécsi labor célja pedig az itt kidolgozott módszerek bemutatása és hasznosítása. A PTE több mint 110 munkatársának munkája eddig 29 szabadalmi bejegyzést, 34 új PhD-programot, valamint számos hazai és nemzetközi tudományos publikációt és együttműködést eredményezett.
A közlemény kiemeli: az embriók direkt fénytől való védelme kulcsszerepet játszik fejlődésükben. A labor 2022-ben 2,2 milliárd forintos pályázati támogatásban részesült, és új berendezést szabadalmaztatott az élő embrionális sejtek fotonemissziójának mérésére.
Az embriók hagyományos, morfológiai alapú értékelése nem ad teljes képet azok genetikai és molekuláris állapotáról, ezért terjednek a nem invazív diagnosztikai megközelítések. A kutatások fókuszába került a méhmikrobiom is, amely az emberi szervezet egy korábban kevéssé ismert szervrendszere.
A pécsi kutatók kezdeti lépéseket tettek a méhátültetés hazai megvalósítása érdekében is. Mivel a meddőségi esetek mintegy felében a férfi nemzőképesség zavara igazolható, olyan módszereket dolgoztak ki, amelyek segítik a legjobb megtermékenyítő-képességű spermiumok kiválasztását.
Emellett vizsgálják az autoimmun betegek terhességével összefüggő immunológiai tényezőket, a mesterséges megtermékenyítés hosszú távú hatásait a megszületett gyermekekre, valamint a meddőség társadalmi és gazdasági terheit is.