2024. 06. 15., szombat, 17:12
Megváltoztatták a szívbetegekre vonatkozó mozgási ajánlásokat a szakértők: három új irányelvet vezettek be.
Sokáig élt az a felfogás az orvosi társadalomban, hogy bizonyos szív-érrendszeri problémák esetén a sport nem folytatható tovább. Mára azonban ez a megközelítés megváltozott, amiről nemrégiben egy amerikai szakmai konferencián be is számoltak a szakemberek. Dr. Vaskó Péter, a Sportorvosi Központ kardiológusa foglalta össze a lényeget., és adott hasznos tanácsokat a sportolóknak.
A közelmúltban zajlott Bostonban a Heart Rhythm Society kongresszusa, amelyen jelentős változásról számoltak be a szakemberek. Miközben az elmúlt húsz év szemléletében az a javaslat élt, hogy a kockázatkerülés miatt bizonyos szív-érrendszeri problémákkal nem javasolták a sportolást, mára ez a megközelítés a kutatásokra és a bizonyítékokra alapozva megváltozott. Sőt az elhangzottak szerint még olyan állapotok esetén sem tiltott a sportolás, mint a korábban ebbe a kategóriába tartozó hipertrófiás kardiomiopátia.
Ezek a kijelentések olyan ajánlásokra épülnek, amelyeket a legmagasabb szintű amerikai és európai szakmai szervezetek tettek, hangsúlyozván, hogy az orvosoknak meg kell fontolniuk, hogy egyes kezelések (például gyógyszerek, abláció, beépített eszközök) hogyan hathatnak a páciens sportolói teljesítményére, és ennek megfelelően kell kezelni a helyzetet. Az ajánlás hangsúlyozta, hogy a jól kezelt pácienseknél nincsenek adatok arra vonatkozóan, hogy a sport folytatása növelné az életveszélyes szívritmuszavar kockázatát.
A konferencián három friss, speciális ajánlást fogalmaztak meg:
- Azoknál a szívritmuszavarral élő pácienseknél, akik gyógyszert szednek a tüneteik ellen, a sportolás folytatása előtt stressztesztet kell végezni annak dokumentálására, hogy a tünetek kezelve vannak. A tesztnek pedig hasonlítani kell az általuk végzett tevékenységhez.
- Az ajánlások a sportolók elsővonalbeli pitvarfibrillációs ablációjának besorolását I. osztályúról II. A. osztályúvá sorolták. A beszámolók szerint ez azért történt, mert elegendő adat áll rendelkezésre arról, hogy az ilyen sportolók ugyanolyan jó teljesítményre képesek, mint az átlagpopuláció, és a mozgás, különösen a közepes intenzitású mozgás segít a pitvarfibrilláció kezelésében.
- A frissítés szerint a Wolff-Parkinson-White-szindrómával (a szívritmuszavar egy fajtájával) élő páciensek alapos vizsgálatot és rendszeres monitorozást igényelnek, mert az ő esetükben a kockázat nem olyan alacsony, mint az elmúlt tíz évben gondolták.
Mindezeken túl a szakemberek hangsúlyozták, hogy a sportolásról való döntést minden oldalról szemügyre kell venni, és személyre kell szabni. Az olyan sportolóknál például, ahol erőteljes karmozgás szükséges, mint az evezés vagy súlyemelés, és a sportoló beültetett defibrillátorral vagy pacemakerrel él, nagyon meg kell fontolni a döntést. Ugyanakkor kiemelték, hogy például egy ilyen esetben ma már léteznek olyan szubkután kezelési lehetőségek, amelyek jobban megfelelnek ennek az életmódnak.
