2023. 11. 11., szombat, 19:21
Kiváló zöldtrágyának, másodvetésnek, méhlegelőnek és élelmiszerként való felhasználásának is sokféle módja van.
Néhány száz évvel ezelőtt a hajdina a mindennapi étkezés része volt, manapság azonban termesztése és fogyasztása is háttérbe szorult. Pedig a hajdina termesztése előnyös a természet számára, fogyasztásával pedig az egészségünkért teszünk.
A hajdina termesztése viszonylag egyszerű, érdemes utóveteményként gondolni rá. Rövid a tenyészideje, kiváló megoldás zöldtrágyának, azaz a talajnak is nagyon jó. Szép virágait a méhek is szeretik, ebből következik, hogy remek méz is készülhet belőle. Májustól egészen októberig termeszthető, gyors fejlődés jellemzi, jól árnyékol, ezért a kertben igen hasznos.
Termesztése és fogyasztása Magyarországon kismértékű, aminek az oka valószínűleg a hajdina viszonylag alacsony terméshozama és nehéz hántolhatósága.
A hajdinát - népies nevein: tatárkát, pohánkát, pogánykát - a török-tatár népek hozták Magyarországra, a csapadékosabb területeken termesztették és javarészt aratás után másodnövényként vetették. A növény jól működik méhlegelőként is, a hajdinaméz ritka, jellegzetes ízű és színű csemege.
Úgy használjuk, mint a gabonaféléket, pedig igazából a keserűfűfélék családjába tartozik, egy gluténmentes álgabona. Beltartalma rendkívül értékes: amellett, hogy gluténérzékenyek is fogyaszthatják, érdemes beépíteniük az étrendjükbe a vegetáriánus vagy vegán táplálkozást folytatóknak is, hiszen a B-vitaminok minden fajtáját tartalmazza. Magas rosttartalma kedvezően hat az emésztőrendszerre, van benne E- és C-vitamin, jelentős az antioxidáns-tartalma. A népi gyógyászatban magas vérnyomás ellen alkalmazták a nagy rutin-, azaz P-vitamin-tartalma miatt. A téli időszakban a fogyasztása kimondottan javasolt, melegítő hatású élelmiszer.
Kiváló minőségű fehérjéket tartalmaz, ezért ideális húspótló. Aktív anyaga a chiro-inositol nevű vegyület, ami szabályozza a vércukorszintet, ezért a fogyasztása cukorbetegek és inzulinrezisztenciában szenvedők számára egyaránt ajánlott. Hatóanyagai segítik megelőzni a visszerek kialakulását, szabályozza a koleszterinszintet és védi a májat.
A hajdinát felhasználás előtt mindig célszerű átmosni. Ha lágyabb ízt akarunk elérni, akkor a magokat néhány órára be is áztathatjuk. Korábban a hurka alkotóelemeként is használták – ezt a mintát követve mi is bátran beletehetjük például vegetáriánus töltött káposztába, vega hurkába vagy fasírtba, párosítva valamilyen olajos maggal, vagy hüvelyessel.
Dúsíthatjuk a zöldségleveseket is vele, pirítva a krémlevesek tetejére szórhatjuk, de ebben a formájában a reggeli zabkásánkat is színesíthetjük vele. Készíthetünk a hajdinából kását, amibe aztán keverhetünk sajtot, zöldségeket, tojást vagy olajos magvakat, friss vagy aszalt gyümölcsöket.