2018. 04. 26., csütörtök, 20:06
Április vége felé minden kaposvári lakos közösségi oldalát ellepik az ismerősök fotói, melyeket az elmúlt években készítettek a cseresznyefavirágzás idején.
Ma már nem múlik el a tavasz és a nyár ilyen, és ehhez hasonló fotók nélkül, sőt az utóbbi időben egyre népszerűbbek lettek a különböző virágszürettel egybekötött fesztiválokon kattintott pillanatképek – legyen szó nárciszról, tulipánról vagy ebben az esetben a levenduláról. Már nem kell több órát utaznunk Kaposvárról és környékéről, hogy megcsodálhassuk egy-egy forró, nyári napon Tihany levendulamezőit, mivel már a Deseda toponári oldalán is van lehetőségünk erre, illetve, ha egy kicsit mégis távolabbra merészkednénk, akkor Kőröshegyre is ellátogathatunk az illatos, lila színben pompázó levendula kedvéért.
Hol érdemes szüretelni?
Hamarosan beköszönt a nyár, ami egyet jelent sokak számára a lila levendulatengerrel, a levendula virágzásával, és annak a szüretelésével. Hazánkban is több termesztő várja az érdeklődőket, így nem muszáj egészen Provence-ig vagy Toszkánáig utaznunk, hogy megcsodálhassuk a végtelen levendulamezőket. Túl messze sem kell menni, hiszen Somogy megyében és a környéken is rengeteg hely fedezhető fel, tavaly óta Toponáron (időpont még nem ismert) is lehetőségünk van erre, de ha egy kicsit nagyobb kalandra vágyunk, akkor érdemes ellátogatni a Tihanyi Levendulafesztiválra (jún. 22-júl. 01.), illetve az M7-es autópálya mellett található Kőröshegyi Levendulásba (jún. 2-30. között), ahol különböző programokkal is várják a látogatókat. Kőröshegyen tavaly, például különböző túraprogramokat és futóversenyeket is terveztek, melyeket egybekötöttek a levendulavirágzással.
A levendulaaratáshoz – tegyük azt bárhol – érdemes otthonról magunkkal vinni a metszőollónkat, és figyeljünk arra, hogy magának a növénynek csak a szárát és az ahhoz tartozó virágját lehet begyűjteni. Fotózni és nézelődni mindenhol díjmentesen lehet, a legtöbb esetben pedig kitelepült vásárokkal és ingyenes parkolóhellyel várják a látogatókat, illetve levendulás ételek és italok kóstolására is lehetőség van. A levendula szerelmeseinek már most érdemes megjegyezniük ezeket az időpontokat, ha a látvány mellett tihanyi vagy kőröshegyi levendulát is szeretnének hazavinni magukkal, hiszen rengeteg érdeklődőt várnak évről évre, a levendulavirágok pedig végesek. Csokronként érdemes 100 szál körüli virágot összefogni, ezután legalább két hétig lógatva célszerű tárolni, sötét és száraz helyen, hogy a virágok megőrizhessék a jellegzetes, lila színüket, illetve az illatuk is sokkal tartósabb lesz.
Honnan jött a levendula?
Már az ókorban is használták a világ ma már egyik legismertebb gyógynövényét, a levendulát, ami a 2018-as év gyógynövénye lett.
A valódi levendula a Benedek-rendi szerzeteseknek hála terjedt el Európában, a XV. századtól kezdve pedig Magyarországon is ismert dísz- és aromanövényként. Legelőször a Pannonhalmi Főapátság kertjében honosították meg hazánkban, még a XVII. században, a Tihanyi-félszigetre pedig 1920-ban telepítették be.
Levendulás finomságok
Természetesen nemcsak a gyógyászatban lehet hasznunkra a növény, de a gasztronómiában is felhasználhatjuk ételek és italok ízesítésére, viszont akárcsak a többi fűszerrel, gyógynövénnyel, úgy a levendulával is csínján kell bánni, mert ha megbillen a kezünk, és többet adunk hozzá az előírtnál, akkor egy nagyon erőteljes, fűszeres ízzel találkozhatunk, ami könnyen keserűvé válhat.
A levendulát sokféleképpen alkalmazhatjuk, de legismertebb a lekvárokban (az eperhez és a kajszibarackhoz is nagyon jól illik), illetve szörpökben, mézekben való alkalmazása sem szokatlan, de találkozhatunk levendulás süteményekkel és más-más édességekkel is, ugyanakkor grillhúsokat és zöldségeket is ízesíthetünk vele.
Levendulatermesztés otthon? Lehetséges!
Mivel mediterrán területről származó növényről van szó, így nagyon csekély a levendula víz- és páraigénye, arra viszont fokozottan figyelni kell, hogy olyan helyet keressünk neki az otthonunkban, ahol a nap legnagyobb részében napfény éri. Az sem kifejezetten szükséges, hogy kiültessük a szabadba, akár erkélyeken és a teraszokon is felnevelhetjük, sőt a sziklakertek díszítőeleme is lehet, mert nem igényel rendszeres öntözést, csak a nyári, esőktől mentes napokon kell heti egyszer meglocsolni, ugyanis könnyen elrohadhatnak a gyökerei túlöntözés esetén.
A talajokat illetően a legjobb a száraz, homokos vagy kavicsos hely, jó vízelvezetéssel kiegészítve. Célszerű a növényünket legalább kétévente alaposan visszavágni kora tavasszal, így megelőzhetjük, hogy a bokrok a nagyobb méretük miatt széthajoljanak, és nem is fognak olyan hamar elöregedni. Az idősebb töveket viszont érdemes évente megmetszeni, a már emlegetett kora tavaszi időszakban és a virágzást követően, hogy megújulásra kényszeríthessük, így új hajtásokat fognak hozni, és ősszel még egyszer virágozhatnak. Mivel évelő növényről van szó a bokrok a szabadban is könnyen áttelelnek, ha közvetlenül a termőföldbe ültettük őket. Novembertől februárig megáll a növekedésben, a levelei minimálisan elkezdenek száradni, de a tavasz beköszöntével újból életre kelnek és zöld hajtásokat fognak hozni.
A cserépben tárolt levendulákat a téli időszakban érdemes a pincében vagy a lakásunkban tárolni, vagy cserepestől együtt beültethetjük a földbe, mivel a cserépben sokkal alacsonyabb a hőmérséklet, mint a termőföldben. A nyári napokon szintén figyelni kell a cserepes levendulákra, mert sokkal nagyobb a vízigényük, könnyen ki is száradhatnak, ha nem kapnak megfelelő mennyiségű vizet, éppen ezért az a legcélszerűbb, ha közvetlenül a kertbe ültetjük ki, mert így kevesebb problémát okoz számunkra, kevésbé kell foglalkozni velük.
Az év gyógynövénye a levendula
A levendulának a lilás virágát vagy annak az illóolaját alkalmazzák a gyógyászatban, melyek rengeteg panaszra használhatóak. Többek között segítségünkre lehet álmatlanság, nyugtalanság idején, segít az emésztési panaszok leküzdésében, de ezek mellett a sebgyógyító, gyulladás- és fájdalomcsillapító hatása is széles körökben ismert.
A levendula fogyasztása teljesen biztonságos, semelyik része nem mérgező, nem lép kölcsönhatásba különböző gyógyszerekkel, viszont nagyon ritkán allergiás reakciót válthat ki az emberekből. Nagy mennyiségben közvetlenül a bőrre adagolva kisebb égési sérüléseket okozhat, viszont az állatokra nézve nagy mennyiségű fogyasztása veszélyes lehet, mivel emésztési zavarokat okozhat számukra.
A legtöbben a levendulának az olaját használják fel, ami kis mennyiségben nagy segítségünkre lehet a napozás utáni leégések esetén, bőrbe masszírozva csökkenti az izomfájdalmakat, elősegíti a kisebb horzsolások és sebek gyógyulását, ugyanakkor csillapítja a rovarcsípések okozta kellemetlenségeket (ez esetben 40%-os alkohollal vegyítve) is. A levendulaolajat a meleg fürdővízbe csepegtetve, kevés tejjel vegyítve, segítségünkre lehet a bársonyos bőr eléréséhez, de alkalmazhatjuk zsíros és korpás hajra is. Levendulavizet is készíthetünk belőle, amit lefekvés előtt a párnánkra fújva, segítségünkre lehet az elalvásban, megszűnteti az alvászavarokat.
A levendula gyógytea elkészítése nagyon könnyű (20 g levendulavirágot kell vízzel leforráznunk, majd hagyjuk állni 4-5 percig), de annál hasznosabb lehet a felhasználása, amivel jó megoldás lehet migrén- és gyomorfájdalmakra, ami a gyógyszerek helyett jó alternatíva, illetve az olajhoz hasonlóan a stresszes helyzetekben, alvászavarok jelentkezésekor is alkalmazható, ugyanúgy nyugtató hatása van.
Ezek mellett természetes védekezést nyújt a szúnyogok ellen, molyriasztóként is kiválóan alkalmazható a ruhásszekrényekben, illetve nagyszerű praktika lehet a pattanásos, gyulladt bőr kezelésére, fertőtlenítésére is.