2016. 11. 17., csütörtök, 11:23
Úttörő műtéti eljárást végzett a Kaposi Mór Oktató Kórházban Dr. Káposztás Zsolt, az intézmény sebész-főorvosa. A 40-es éveiben járó, kétgyermekes doktort többek között arról kérdeztük, hogy hol és hogyan tett szert ekkora szaktudásra, és egyáltalán mi vitte őt erre a pályára.
Kezdjük azzal, hogy milyen indíttatásból választotta az orvosi pályát?
A Nógrád megyei Pásztón születtem, édesapám sebész-főorvos volt, ő a példaképem. Gyerekkorom óta sebész akartam lenni és ennek megfelelően terveztem mindent az életemben. Kecskeméten a Piarista Gimnáziumban tanultam, majd Pécsen az orvosin.
Fiatal orvosként hogyan került külföldre?
Az egyetem elvégzése és a szakvizsga megszerzése után adódott egy lehetőség, így két évre az amerikai Houstonba költöztem. Az ottani kórházban több transzplantációs műtétet végeztem, de az érdeklődésem megmaradt a máj és a hasnyálmirigy sebészet iránt. Ez a terület a sebészet technikailag legnagyobb kihívást jelentő ága. 
Amerika után két évig itthon voltam, majd Wales fővárosában, Cardiffban a 2500 ágyas University Hospital of Wales-ben dolgoztam. Két év elteltével Budapestre, az Országos Onkológiai Intézetbe kerültem, majd újabb két évre vissza Walesbe.
A kaposvári kórházzal való kapcsolat mikor indult?
Miután visszajöttem Angliából, megismertem Dr. Repa Imre professzor urat és Dr. Moizs Mariann főigazgató asszonyt. Átbeszéltük, hogy mire lenne szükség Kaposváron ahhoz, hogy be tudjuk indítani a máj-hasnyálmirigy sebészeti egységet. Ennek köszönhetően kerültem 2015 májusában a megyeszékhelyre.
Milyen szakmai kihívást jelent Kaposvár?
Nagyon vonzó számomra a daganatos betegek komplex ellátási mechanizmusa, ami a korai diagnosztikától kezdve, a szűrővizsgálatokon át, az ellátásig nagyon összetett, és egyre jobban működik. Tetszik az OnkoNetwork informatika rendszer működése, ahová minden beteget regisztrálnak, és könnyen nyomon követhető a kezelési folyamat. Jó szakemberek vannak a kórházban, akikkel jó együtt dolgozni, és nagyra értékelem a szakdolgozók áldozatos munkáját is. A hatékony munka legnagyobb előnyét pedig a betegek élvezik.
A kaposvári kórházban végezték el ezt a műtétet, ami az országban és a régióban is úttörő eljárással zajlott…
Igen, tulajdonképpen a hasnyálmirigy fejben alakult ki egy daganat, aminek az eltávolítása általában egy öt órás nyílt műtéttel történik. Mi a csapatommal egy laparoszkóppal, hastükrözéssel oldottuk meg a feladatot. Igaz, hogy a beavatkozás több időt vett igénybe, de a beteg gyógyulási folyamata sokkal gyorsabb volt. A beavatkozásról nemrégiben egy moszkvai konferencián is beszámoltam, hol elhangzott, hogy a világon összesen 800 ilyen beavatkozást regisztráltak, ehhez adtuk hozzá mi is a magunkét.
Ezeknek a külföldi kapcsolatoknak van kézzelfogható haszna?
Mindenképpen, mert az orvosok szakmai fejlődése a betegek javát szolgálja. Három éve vagyok kapcsolatban az orosz sebész-társaság vezető orvosaival, és általuk ismertem meg egy kínai professzort is, aki a kínai Harbin Egészségügyi Egyetemen dékán-helyettese. Ők egy 5000 ágyas kórházban dolgoznak, a máj és hasnyálmirigy sebészeti egység pedig 300 ágyas, ami hatalmas szám. Nekik mi jelentjük a nyugat kapuját, mi pedig rengeteget tanulhatunk tőlük.
Ön szerint milyen egy jó orvos?
Azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb ismérve a jó orvosnak a beteggel való kommunikáció képessége. Szükség van a beszélgetésekre a műtét előtt, és után is. Én általában leülök a beteggel, lerajzolom neki, szemléltető anyagon is megmutatom, hogy mi fog történni. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a gyógyulási folyamat ideje alatt vezetni kell a betegeket, mert nagyon fontos, hogy tudjanak pozitív energiát meríteni az orvosból, a saját gyógyulni vágyásuk mellett.