2015. 01. 05., hétfő, 05:48
Ünnepek után, az év elején, a legnépszerűbb fogadalom a fogyókúra. Erre azonban sokaknak nem csak most van szüksége hazánkban. Az OECD legfrissebb tanulmánya szerint az európai országok között nálunk van a legtöbb elhízott ember.
Év végén hozták nyilvánosságra az OECD 2014-es egészségügyi felmérését. A legfrissebb összesítésből az derül ki, hogy mi vagyunk a legkövérebbek a vizsgált harminc OECD-ország közt. A magyar népesség csaknem harmada elhízott. A kutatása szerint a testtömeg-index 30-as értéke felett számított valaki elhízottnak. A magyar nőknél eszerint különösen rossz a helyzet: több mint 30 százalék tartozik ebbe a kategóriába.
Az elhízás egykor a viszonylag jómódú, fejlett gazdaságok problémája volt. Mivel azonban a jövedelmek a feltörekvő országokban is emelkedtek, a probléma globálissá vált. Napjainkban az elhízott emberek 60 százaléka már a fejlődő országokban él. Az elhízás egyike annak a három legsúlyosabb társadalmi tehernek, amelyet az ember okozott - írta honlapján az amerikai McKinsley Kutatóintézet (MGI). A túlsúlyos, vagy elhízott emberek száma meghaladja a 2,1 milliárdot, ez a világ lakosságának közel 30 százaléka. Ez közel két és félszerese az alultáplált felnőttek és gyermekek együttes számának. Az elhízás áll a halálesetek közel 5 százalékának hátterében. Ha az elhízottak száma a jelenlegi ütemben nő, 2030-ra a világ felnőtt népességének majdnem fele elhízott lesz.
Az MGI mérései szerint a világ éves GDP-jének 2,8 százalékát, 2 ezer milliárd dollárt (487 ezer milliárd forint) emésztenek fel az elhízással kapcsolatos költségek. Ez nagyságrendileg nagyjából akkora, mint a dohányzás, vagy a fegyveres erőszak, a háború és a terrorizmus együttes hatása. Nem csupán az egészségügyi kiadások növekedéséről van szó. Az elhízás csökkenti az alkalmazottak termelékenységét, egyre növekszik a betegség miatt elveszett vagy gazdaságilag nem produktív életévek száma.