2013. 07. 20., szombat, 20:39
Az elmúlt tíz évben több mint 130 tanulmány igazolta, hogy a BpA számos egészségügyi problémáért felelős. Az is kiderült, hogy a cumisüvegekben, a műanyag tányérokban, dobozokban is megtalálható anyag káros hatással van a cseperedő magzatra is.
Mi az a biszfenolA vagy BpA?
A BiszfenolA, vagy rövidített formájában BpA az egyik legelterjedtebb műanyagipari alapanyag, melyet leginkább a polikarbonát műanyagok előállításához használnak fel. Évente több mint három millió tonnát gyártanak belőle világszerte.
A polikarbonát műanyagok igencsak elterjedtek, hiszen áttetszőek, merevek, és jó a hőellenálló képességük. Számos mindennapi használati tárgy alapanyaga, mint amilyenek a szemüveglencsék, műanyag poharak, ételtároló dobozok, kulacsok, újratölthető vizes vagy üdítős palackok.
Szintén BpA-t tartalmaz egy másik anyag is, az epoxi gyanta, mely a fémdobozos üdítők, a dunsztos-üveg fedeleinek belső oldalát borítja. Ám a BpA megtalálható a fogtömésekben, vagy akár a cumisüvegekben is.
Sajnos azonban ez a vegyület felforgatja a hormonháztartást, hiszen úgy viselkedik, mint a női hormon, az ösztrogén. Állatkísérletek igazolták, hogy azon egerek magatartászavaroktól, szorongástól és egyéb súlyosabb betegségektől is szenvedtek, amelyek szülei vemhességük során találkoztak a BpA-val.
A BpA veszélyei
Számos tudományos kutatás igazolta, hogy a BpA sajnos összefüggésbe hozható a későbbi mell- illetve prosztatarákkal, a cukorbetegséggel, az elhízással, a meddőséggel is. A BpA a lányoknál előrehozott nemi érést eredményez, a magzat és a csecsemő agyi fejlődésére pedig kifejezetten veszélyes. Ha ez még nem lenne elég, a gyermekek bélrendszerét legyengíti, így nem lesznek ellenállóak a betegségekkel szemben felnőtt korukra sem.
Betiltották a cumisüvegekben
Mindezt elintézhetjük egy legyintéssel, ám 2008-ban Kanada - felismerve a veszélyt - az elsők között a világon betiltotta a BpA használatát a cumisüvegekben, hiszen az károsítja a magzat és a csecsemők idegrendszerét, fejlődésükre nézve pedig ártalmas. Kanada 2010 októberében a világon szintén elsőként nyilvánította a BpA-t az emberi egészségre és a környezetre egyaránt veszélyes és mérgező anyagnak.
Tette mindezt pár hónappal azok után, hogy az EFSA (Európai élelmiszerbiztonsági hatóság) kinyilvánítása szerint a BpA kis dózisban nem jelent veszélyt az egészségre. Sajnos azóta már bebizonyosodott, hogy ez sem igaz. Európában elsőként Dánia, majd Franciaország is betiltotta 2011-ben a cumisüvegekben használt BpA-t. 2011 júniusától az egész EU-ban, így nálunk is tilos az adalék cumisüvegekben történő felhasználása.
A BpA azonban a magzatra is káros, már a terhesség korai szakaszától kezdve
Az édesanyja hasában növekvő magzat is ki van téve a BpA káros hatásainak, melyet egy amerikai tanulmány is igazolt. Aziz Aris professzor a Sherbrooke Egyetemen az anya méhlepényéből kivont sejteket tanulmányozta. Igazolta, hogy a BpA képes átjutni a placentán a magzatba, majd azt is, hogy így mind a magzat, mind az anya vérében „nyugtalanítóan” magas volt a BpA koncentrációja.
„Hiába kicsi az anya vérében mért BpA szintje, az a magzati sejtekben mégis komoly károsodásokat okoz.” – mondja a kutató. Mindez hozzájárulhat a koraszülésekhez, a magzat nem megfelelő fejlődéséhez, és a vetélésekhez is, csakúgy, mint a későbbi egészségügyi problémákhoz is.
Hogyan kerülhetjük el a Biszfenol A-t?
A várandós nőknek ügyelniük kellene arra, hogy minél kevesebbszer fogyasszanak olyan élelmiszereket, melyek érintkezhettek BpA tartalmú műanyagokkal. Hiszen hiába működik szűrőként a méhlepény, ezt a fajta adalékanyagot képtelen kiszűrni, így az a magzatba juthat.
A legegyszerűbben úgy ellenőrizhetjük, hogy van-e a háztartásunkban olyan műanyag, mely BpA tartalmú, hogy ha megnézzük rajta a háromszögben lévő jelet, mely ha 3-as, 7-es vagy PC, akkor az a műanyag bizony BpA-tartalmú. Sajnos azonban Magyarországon nem kötelező feltüntetni a termékeken a műanyag fajtáját. Így, ha tehetjük, ne válasszuk az előre, műanyagba csomagolt termékeket, élelmiszereket, innivalókat.
| Referencia: |
|
Toxiceffects of lowdoses of Bisphenol-Aon human placentalcells. Distribution of bisphenol Aintotissues of adult, neonatal, and fetal Sprague-Dawleyrats. |
