2025. 06. 28., szombat, 15:56
Petróczy István százados, pilóta az Osztrák–Magyar Monarchia alatt feladatául kapta, hogy szervezze meg az elméleti és a gyakorlati hadirepülő-képzést. Az elméleti képzés Bécsben, a gyakorlati pedig Bécsújhelyen történt. Ő volt az első magyar katonai pilóta, vezetésével alakult meg az első repülőiskola. Pilótái 1911. augusztus 15. és 24. között Kaposvár térségében repülőbemutatón és repülős hadgyakorlaton vettek részt. Ez volt az első repülőgépes hadgyakorlat. A felső katonai vezetők is nagyon várták a gyakorlat végkimenetelét, reménykedtek a sikerben.
Vasúti kocsikon, szétszerelt állapotban érkezett meg a kaposvári vasútállomásra a hat repülőgép és a felszerelés. Innen autón szállították a Honvéd térre (a katonai gyakorlótérre), ahol a szerelőgárda üzemkész állapotba helyezte a gépeket. Rögtönzött repülőtérnek a katonai gyakorlóteret használták, amely a mai Berzsenyi park területén volt. A közelben volt a honvédlaktanya, és az ott állomásozó katonák kiképzését ott bonyolították le. A repülőgépek védelmére előre gyártott ponyvából készült mobil hangárokat állítottak fel, hogy az időjárás szeszélyétől óvják a gépeket, és az őrzés is egyszerűbb volt így.
A hadgyakorlat megkezdése előtt, augusztus 15-én a város lakóinak látványos bemutatót tartottak. Óriási tömeg volt kíváncsi a nagy eseményre. Olyan sokan jöttek el, hogy a rendőrök mellé egy század katonát kellett vezényelni a helyszínre a rend és a biztonság fenntartása végett.
Kaposvár földjéről 1911. augusztus 15-én szállt fel az első repülőgép. A szenzációnak, sőt hihetetlennek tűnő esemény este 18 óra 48 perckor teljesedett ki (a Somogyvármegye című újság tájékoztatása szerint), ugyanis Blaschke Fülöp főhadnagy az Adler (Sas) nevű gépével a levegőbe emelkedett a kaposváriak nagy örömére. Mintegy 15 percig szórakoztatta a nézőket, és biztonságban földet ért. Majd Miller hadnagy következett, aki szintén ámulatba ejtette a nézőket.
A hadgyakorlat alatt több repülőgép megsérült, de a pilóták komoly sérülések nélkül hajtották végre a kitűzött feladatokat. A gyakorlat még el sem kezdődött, máris rossz hírek érkeztek Kaposvárra. Történt ugyanis, hogy az egyik pilóta, Umlauf százados a Bécs és Kaposvár közti távolságot a gépével tette volna meg, de útközben lezuhant. A kapitány vonattal érkezett meg, egy kicsit késve. Megérkezése után a terveknek megfelelően folytatta a rábízott feladatokat. A tartalékgéppel, két személlyel történő felszállás nem sikerült. Ismét lezuhantak a géppel. A kár jelentős volt, csak a motor maradt ép. Nem volt szükség pszichológusi segítségre, mert a tiszt a továbbiakban sikeresen részt vett a gyakorlaton. Számukra ez nem volt idegen. Mindent elkövettek a siker eléréséért és a repülés fejlesztéséért. Bátor és állhatatos emberek voltak.
Ebből az időszakból két repüléssel kapcsolatos emléktárgy van a gyűjteményemben, amelyek a repülés korai szakaszát idézik fel. Az 1. ábrán látható, füllel ellátott érem bronzból készült. Korabeli repülőgépet ábrázol alul, egy utat szegélyező fákkal. A fasor végén a felkelő nap. A jobb szárny alatt egy bal felé tartó, alig látható repülőgép sziluettje. Felül a következő felirat olvasható: VIRIBUS UNITIS (EGYESÜLT ERŐVEL). Az érem alján a gyártó neve olvasható: GURSCHNER. Az érem 27 mm átmérőjű. A hátlapon az osztrák birodalmi, kétfejű sasos címer látható. A címer közepén felirat: FÜR DIE ÖSTERR. LUFTFLOTTE. Magyarul: AZ OSZTRÁK LÉGIFLOTTA SZÁMÁRA. Valószínű, hogy a pilótaképzésen sikeresen vizsgázók részére adományozták. A 2. ábrán látható érem szintén abból a korból származik. Ez az érem kicsit nagyobb az előzőnél, 30 mm átmérőjű. Anyaga: bronz, ezüstözve. Írás és a gyártói név nem található rajta. Szintén füllel készült. Az érmen összesen négy gyakorlatozó repülőgép látható. Hátlapja üres. Hogy ezeket az érmeket nyakban, vagy esetleg ruhán viselték, erről nincs információm.
Petróczy István az 1914-ben elkezdődött világégést különböző parancsnoki beosztásokban töltötte el. A két háború közötti időben mint repülő ezredes részt vett a légierő szervezési munkálataiban. A neve egy időre feledésbe merült, ami politikai okoknak tudható be. Az 1911. évi kaposvári repülős hadgyakorlat 100. évfordulójának tiszteletére emléktábla-avatással emlékeztek meg a városban a pilóták munkásságáról és áldozatvállalásáról. Az emléktábla a Berzsenyi-iskola falán látható.
Knoll Gyula nyugállományú repülő ezredes, a Magyar Repülőtörténeti Társaság tagja a következő gondolattal zárta ünnepi beszédét az avatáson:
„Álljon itt ez a tábla békében, minden magyar és osztrák pilóta emlékére – hangoztatta a szónok –, hiszen csillagok voltak ők, akik ma is fényesen ragyognak a legendák egén.”
