2013. 04. 05., péntek, 06:03
Na, a rágó, az már Nyugat! Erről leginkább a szüleink tudnának mesélni, de még a mi korosztályunk is vágyakozva figyelte gyerekkorában, ha valakinek rágógumija volt.
Különösen, ha az cigirágó volt, amit úgy vettünk a szánkba, mint a felnőttek, és pöfékeltük is a nem létező dohányt! A rágógumi receptje persze titkos, így mi is csak az eredetéről beszélgethetünk.
Akár hiszik, akár nem, a rágógumi sikertörténete a véletlen műve. Kezdete az 1800-as évek végére vezethető vissza, bár a rágógumit különböző formákban már körülbelül 5000 évvel ezelőtt, az újkőkorszak idején is ismerték és használták az emberek. Már az ősi aztékokhoz tartozó indián törzsek is rágcsáltak a mai rágógumihoz nagyban hasonló anyagot, amelyet a szapotilfa csikle nevű nedvéből nyertek. Az igazi áttörés, a sikertörténet Philadelphiában kezdődött, ahol a Wrigley családnak szappanfőzdéje volt. Itt dolgozott már 10 éves korától kezdve (1871-től) a család fiúgyermeke, William is: szombatonként egy kosár szappannal járta a város utcáit, és kínálta az apja termékeit.
Különös tehetsége volt ehhez, így alig három évvel később már önállóan ügynökölt szerte az országban. 29 éves korában unokatestvérével közösen alapítottak egy céget, amelyben először a családi hagyományoknak megfelelően szappant gyártottak, majd hamarosan áttértek a sütőporra. Wrigley üzleti zseni volt: a sütőport azzal tette vonzóvá, hogy különböző kis ajándékokat csomagolt mellé: lámpát, órát, baleset-biztosítást vagy rágógumit. Hamar kiderült, hogy az ajándék rágógumi érdekesebb, mint a sütőpor, így a cég profilt váltott. Wrigley húsz éven át üzletelt a rágógumival úgy, hogy ő csak az értékesítéssel foglalkozott, a gyártással a Zeno Manufacturing Company rágógumigyárat bízta meg. 1911-ben vásárolta meg a gyárat, és alapította meg a William Wrigley, Jr. Companyt.
Tudták, hogy a gondolkodást is serkenti? |
A rágás nem csupán az emésztésre, a fogazatra hat, hanem még az arcformát is tartósan megváltoztathatja, mindezen túl pedig jótékonyan hat a gondolkodásra is - erősítette meg egy kutatás. |
MTI |
A híres „Wigley’s Spermint Gum” rágógumit 1893-ban fejlesztette ki, de az új íz csak lassan hódította meg a vásárlókat. 1907-ben erőteljes reklámkampányba kezdett, amely csak ebben az évben 280 000 dollárjába került. Reklámfilozófiáját egyetlen mondatba sűrítve fogalmazta meg: „Tömören mondd, és minél gyakrabban”. Gyönyörű lányok százait alkalmazta, akik fel-alá sétáltak Chicago és New York utcáin, ingyen rágógumikat osztogatva. Egy ízben Wrigley ingyen rágógumi mintát küldött minden amerikai telefon-előfizetőnek. Állítólag volt olyan tábla is, amely vasúti kocsik oldalán volt látható egy mérföld hosszúságban, hirdetve, hogy a Wrigley rágó nélkülözhetetlen útitárs. A kampányt követő második évben már több millió dolláros forgalmat bonyolított a rejtélyes összetételű mentolos rágógumival. 1910-től kezdve hosszú évtizedekig Wrigley fodormentás rágógumija volt a legnépszerűbb rágó Amerikában. A második világháború idején a katonáknak Wrigley rágót adtak, hogy az segítse őket a relaxálásban.
1944-ben az összes rágót az amerikai hadsereg katonái kapták, akik a tengerentúlon gyerekeknek osztogatták. Egyes állítások szerint a katonákat hatalmas gyerektömeg követte a rágók miatt. Ezután már Európában is elterjedt a rágógumi, majd a háború után meghódította az egész világot. Érdekesség, hogy az első termék, amelynek vonalkódját 1974-ben, Ohio-ban, egy szupermarket pénztáránál leolvasták, egy Wrigley's Juicy Fruit rágó volt, amely azóta múzeumba került.
William Wrigley Jr. 71 éves korában, 1932. január 26-án hunyt el. Halála előtt 34 millió dollárra rúgó vagyonát, valamint a rágógumi titokzatos összetételéről készült receptet fiára és lányára hagyta. A recept sikerét bizonyítja, hogy a "jelenlegi" William Wrigley – a gyáralapító ükunokája – vagyonát mintegy 2,2 milliárd dollárra becsülik.