2012. 12. 14., péntek, 05:58
Boszorkányok bűvös szere, gyógyító növény vagy a bódulat virága? Étek vagy méreg? Termékenységvarázslás, boszorkányűzés, mámor és bejgli – közös bennük a mák, ami a magyar konyha egyik elmaradhatatlan kelléke, különösen karácsony környékén.
Bejgli, guba, rétes, kalács mák nélkül elképzelhetetlen. Ahogy pedig a cím is utal rá: akinek mákja van, annak szerencséje is van!
A máknak már az eredetét is bűvös homály fedi. Máig tisztázatlan, hol bújtak ki a földből az első mákgubók. A feltételezések szerint talán Közép-Ázsiában. Egyes kutatások az őshazát Perzsiába teszik, az ott élők már i. e. 4000 évvel az öröm növényeként említették.
Később Európa nagy részében egyáltalán nem vették komolyan, hogy előfordulhat az asztalon, a konyhában a mák. Az ínyenc franciák például manapság is csupán péksütemények szórására használják. A britek importált, dobozolt süteményeken látják csak. Itthon régóta termesztett növény, mi több, a magyar konyha igazán nagy becsben tartja a mákot. Talán nincs még egy olyan hely, amely a mákos receptek ilyen sokszínű palettáját nyújtja.
A mákhoz rengeteg hiedelem, sőt mítosz kapcsolódik. A görög mitológiában az alvás és álom istene Hüpnosz mindenkit mákkal ringat édes álomba, fiát pedig egyenesen a mákból nyert morfin után keresztelik Morpheuszra. Ugyanakkor a mák számtalan, apró magja a bőséget, a termékenységet jelképezi. Az ifjú házasokra hintik a bőséges gyermekáldás reményében, de rontáslehárító szerepet is tulajdonítanak neki. Luca napján például a szétszórt mákszemek megakadályozzák a boszorkány behatolását a házba. A karácsonyi mákos tésztából pedig a tyúkoknak is juttatnak, hogy a következő évben sok tojást tojjanak.
Kétségtelen azonban, hogy az emberiség nem kis részét leginkább a mák kábító hatása izgatja. Indiában a mai napig az utcaképhez tartozik az ópiumpipával bóklászó bódult emberek látványa. Szerencsére az ópium nemcsak a drogpiacon keresett, hanem a gyógyszeriparban is igencsak hasznos alapanyag. Az ópiumból nyerik a fájdalomcsillapító morfint, és a mákban található hatóanyagok tucatnyi betegségre fejtik ki áldásos hatásukat. Kevesen tudják, hogy a morfingyártás forradalmasítása is magyar feltaláló nevéhez fűződik: Kabay János 1925-ben szabadalmaztatta a morfinnyerés ipari módszerét: a zöld máknövényt virágzás után learatták, majd a felaprított mákfejekből préselés után vonták ki a hatóanyagot. 1931-ben sikerült morfint kivonnia a mindaddig mezőgazdasági hulladékként kezelt száraz mákszalmából. Ez a gazdaságos eljárás forradalmasította a morfingyártást, s ezáltal a gyógyszergyár nem csupán a hazai szükségleteket tudta ellátni, hanem exportra is jutott a fájdalomcsillapítóból.
A mák kifejezetten gazdag ásványi anyagokban, amelyeket szervezetünk könnyen felhasználhat. Megtalálható benne a foszfor, a magnézium, a kálium, a kalcium és a vas is, ráadásul mindegyik aránylag magas értékkel. Emellett tartalmaz hasznos zsírsavakat és aminosavat, valamint B1, B2, B6 és E-vitamint is.
Magyarországon a felhasználási módja nagyon változatos. A kék mák magját használják étkezési célra, akár egészben is, szórásra. Előfordul egyes helyeken, hogy a főtt tésztához sem darálják meg. Legtöbbször azonban a mák őrölt változatát használjuk. Talán a legnépszerűbb mákos kedvenc a mákos guba, de ki ne sóvárogna időnként egy kis mákos rétesre is? A magyar konyhában a legismertebb a mákos tekercs, amelyet legtöbben csak bejgli néven ismernek. Karácsony környékén különösen népszerűek a mákos ételek, bátran ajánljuk kipróbálásukat, bizonyára egy mákszemnyit sem fognak ellenkezni a vendégeink, ha ezekkel kínáljuk őket!