2012. 09. 28., péntek, 06:24
Lehet lekvár, befőtt, pálinka, készülhet belőle leves, gombóc, fogyaszthatjuk nyersen, aszalva, édességben vagy húsok mellé tálalva, nem tudunk ellenállni neki. Gyerekkoromban megtanult gyümölcs sorrend harmadik szereplője: alma, körte, szilva.
A szilva élettani hatása kiváló, az aszalt szilva például jóval nagyobb antioxidáns-dózissal rendelkezik, mint az erdei gyümölcsök, de ez a legfinomabb hashajtó is.
Isteni szilvalekvárt kóstoltam a mézfesztiválon, órákon át főzték az üstben, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva. Az igazi szilvalekvár egyik titka ugyanis, hogy sokáig főzik. A lekvárfőzés nehéz és hosszadalmas munkáját régen, hagyományosan mulatozással kapcsolták egybe: citeráztak, énekeltek, vidám társasági élet folyt, miközben váltották egymást a munkában. Több száz éves hagyomány alapján a gyümölcsösök mellé aszalóházakat, lekvárfőzőket, pálinkadesztillálókat építettek. Szezonban kiköltözött a család egy-két hétre, leszedték, elkészítették, kifőzték a szilvát, haza már csak a készterméket vitték az ártérről.
A szilvalekvár Magyarország jelentős árucikke volt, majdnem szimbólum értékű az ország szempontjából. Legnevezetesebb magyarországi fajtája az ún. Besztercei volt, mely a középkor végén tűnt fel, de a legfinomabb szatmári szilvalekvárt a tájfaj¬tájából, a penyigeiből főzték.
A szilvát a szegény emberek gyümölcsének is nevezték. A lekvár mellett sokszor készítettek belőle pálinkát, szilvóriumot, amelyet az Európai Unió is védett magyar terméknek, hungarikumnak fogadott el. A szilva őse valószínűleg egy, a mainál sokkal savanyúbb és szárazabb gyümölcs volt, őshazájának a Földközi-tenger keleti medencéjét valószínűsítik. A szilvafák döntő többsége a házi kertekben él, itthon minden negyedik gyümölcsfánk szilva. Praktikusabb és gazdaságosabb gyümölcsöt nehéz volna találni. Fája nem igényel különös gondozást, metszést, permetezést, mégis megtermi gyümölcsét.
A szilva szó - latinul - először egy 1522-ben kelt oklevélen jelenik meg, mint "una libra pruni besztercei", ami annyit tesz, hogy egy libra (azaz egy font) Besztercei szilva. Ez is azt bizonyítja, hogy a nevezetes és ma is széles körben termesztett Besztercei szilva már akkoriban is létezett és kedvelt fajta lehetett. Különlegessége, hogy ez az egyetlen, úgynevezett magnemes gyümölcsfajtája a Kárpát-medence flórájának. Ez azt jelenti, hogy ha a Besztercei szilva magját elvetjük, és abból egy hajtás nő ki, ami később fává cseperedik, akkor rajta éppen olyan gyümölcs fog teremni, mint azon az anyafán, amelyről a mag származott.
