2012. 04. 20., péntek, 06:47
Mr. David Dund, alighogy hazaérkezett a vodkapárlás páratlan receptjével, egyből egy kockázatosabb kísérletbe is fogott. A dublini üzemben whisky-t kezdtek elegyíteni friss, ír tejszínnel.
Beletelt némi időbe, mire eltalálták a helyes arányt, de megérte. A lágy, kellemes italnak már csak egy ütős névre volt szüksége. A lepárlóüzem pontosan egy Bailey nevezetű szállóval szemben állt. A név éppen elég íresen hangzott a sikerhez. Döntöttek.
1974-ben mutatták be az italt az akkoriban whisky-Guinness kombináción élő írek számára. Ám akkoriban a piac még nem állt készen a Baileys felhajtására. Pedig készítői szinte minden összetevőjét igyekeztek a Zöld Szigetről beszerezni. Csak a kakaó terem Nyugat-Afrikában és a vanília származik Madagaszkárról A whisky Cork megyéből érkezik. Pár év múlva viszont milliók szürcsölték az édes italt.
Az igazi áttörést a nyolcvanas években érte el a márka, amikor sikerült végre bevenni a tengerentúli piacot is. A Baileys-t jelenleg 130 országban lehet kapni, a teljes termelés harminc százaléka pedig amerikai torkokban landol. A likőr forgalmazója jelenleg a szeszipari nagyágyúk egyik legnagyobbika, a Diageo. A cégcsoport marketingesei az érzékiség, élvezet, összetartozás kulcsszavakban foglalják össze a Baileys lényegét.
A legtöbb ír krémlikőr Karácsonykor talál gazdára. Sok utánzója akad, de igazi vetélytársa egy sincs. Lágy íze és édes zamata miatt leginkább a nők kedvelik világszerte.
(Jövő héten újabb palack finomsággal folytatjuk!)
