2012. 03. 11., vasárnap, 07:38
Tudni kell, hogy a vármegyei tanácskozásokat az 1700-as években még Tapsonyban és Marcaliban tartották. Kaposváron az első Vármegyeháza a mai levéltár helyén épült, 1750-ben. Később, 1807-ben, majd 1820-ban is felvetődött, hogy egy új épület kell.
Így aztán 1829-ben, Török Ferenc földmérő tervei a Helytartótanácshoz kerültek, ám az építkezés ez alapján már 1825-ben, engedély nélkül elkezdődött és 1832. május elsején át is adták a megyegyűlés új, Fő utcai otthonát.
A klasszicista stílusú Vármegyeháza az ország leghíresebb építészeinek, Pollack Mihálynak és Hild Józsefnek a stílusára emlékeztet, és a legértékesebb kaposvári műemlékként tarthatják számon. Az épületet 3,3 millió téglából építették fel, a kőművesmunka Leszár Mihály fehérvári mestert, a faragások pedig Meitz Györgyöt dicsérik.
A Vármegyeházához egy anekdota is fűződik: 1852-ben, amikor a városba érkezett Ferenc József, leirat is jött Kaposvárra, hogy akik a császár fogadásán részt vesznek, nem viselhetnek Kossuthra emlékeztető körszakállat. A megyegyűléseket 1983-ig tartották itt, majd a Csokonai utcában leltek új otthonra a képviselők, hogy aztán idén visszaköltözzenek a múzeumnak is otthont adó, Fő utcai épületbe.