2012. 02. 25., szombat, 07:27
Magyarország egyik legismertebb és legnagyobb presztízsű teátrumát 1911. szeptember 2-án, a Cigánybáróval avatták fel.
A szecessziós stílusban, 450 ezer koronás költséggel készült színház homlokzatán kezdetben a Nemzeti Színház felirat volt, Csiky Gergely nevét 1953 óta viseli.
Díszei a Borovitz kaposvári cég dolgozóit dicséri. Érdekesség, hogy először nem a mai helyén akarták felhúzni, hanem a Vármegyeháza mellé, ahová egy kulturális központot álmodtak, kaszinóval, vigadóval és könyvtárral. Végül mégis a mai helyén, az akkori Búza téren építették fel.
A Magyar Ede szegedi építész által tervezett épület nagy értéke a Stahl József tervezte tetőtéri vasbeton szerkezet. Kezdetben nyári színháznak készült, 1400 férőhellyel. Utóbbinak különös jelentőséget ad a már akkoriban is fennálló Kaposvár-Pécs vetélkedés. A somogyi megyeszékhely városvezetése ugyanis a kivitelezés előtt kikötötte, hogy mindenképp nagyobb színháznak kell lennie Kaposváron, mint Pécsen. A színház azóta persze lényegesen kevesebb, mintegy 600 nézőnek biztosít helyet.
Híres igazgatói között mindenképpen meg kell említeni Zách Jánost, Komor Istvánt és Babarczy Lászlót. A színészek közül pedig – a teljesség igénye nélkül – Csonka Endre, Mészáros Ági, Lehoczky Zsuzsa, Tordy Géza, Csákányi Eszter, Kulka János és Koltai Róbert szórakoztatta a kaposváriakat hétről hétre. Az évtizedek során az épület állaga erősen romlott, felújításához milliárdok kellenek, pedig a felújítás egyre égetőbbé válik.