2023. 11. 20., hétfő, 20:20
A világon évente 1 milliárd gyermeket ér szexuális, fizikai vagy érzelmi erőszak és közülük 40 ezren válnak gyilkosság áldozatává – hívja fel a figyelmet az UNICEF a Gyermekjogok Világnapján.
Az ENSZ Gyermekalapja rámutat, hogy az utóbbi években a szülőknek, a pedagógusoknak, a szakembereknek és nem utolsó sorban a gyermekeknek számos váratlan nehézséggel kellett szembenézniük, amelyekre nem lehettek felkészülve. Az elhúzódó pandémia és annak hosszú távú következményei, a háborúk okozta általános aggodalom, a gazdasági körülmények változása, mind hatással vannak az érintettek mentális egészségére.
Az ENSZ Közgyűlése 1989. november 20-án fogadta el a Gyermekjogi Egyezményt, ez a nap azóta a Gyermekjogok Világnapja. A dokumentum összefoglalja azoknak a jogoknak a minimumát, amelyeket minden államnak biztosítania kell a gyermekek számára. Magyarország 1990. március 19-én az elsők között csatlakozott az egyezményhez. A Convention ont he Rights of the Child a gyermekeket a felnőttekkel azonos jogokkal rendelkező jogalanynak tekinti, akiket az alapvető jogok mellett speciális, illetve többletjogok is megilletnek. A családot tartja a szükséges és természetes közegnek a gyermek harmonikus kibontakozásához és jóllétéhez.
Az egyezmény kiemeli egyebek mellett, hogy
- az államnak mindent meg kell tennie, amit csak tud, hogy a gyermekjogok Magyarországon a lehető legjobban érvényesüljenek
- a gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy teljes életet éljenek és fejlesszék a képességeiket
- egy gyereket csak akkor lehet kiemelni a családjából, ha ez az ő érdekében feltétlenül szükséges (pl. bántják, vagy nem törődnek vele)
- ha a szülők külön élnek, a gyermekeknek joguk van kapcsolatot tartani mindkettőjükkel
- senkinek nem szabad megütnie, vagy más módon bántania egy gyermeket, a felnőtteknek óvnia kell a gyerekeket mindenféle erőszaktól, zaklatástól vagy elhanyagolástól
- a gyerekeknek joguk van a magánélethez, senki nem terjeszthet róluk hazugságokat
- joguk van ahhoz, hogy a TV-ből, az internetről, rádióból, újságból, könyvekből stb. információt szerezzenek, és a felnőtteknek segíteniük kell abban, hogy olyan információkat kapjanak, amiket megértenek.
Nagyon fontos tudni, hogy kivel nézünk szembe a virtuális térben – figyelmeztetett Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem akkori rektora, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács jelenlegi elnöke is a gyerekjogi világnapon tartott korábbi konferencián. Elmondta, hogy ma már nemcsak a gyerekek fotóival élhetnek vissza az interneten idegenek, hanem a szolgáltatók is követik és gyűjtik a gyerekek adatait kiskoruktól kezdve. Mindez pedig közéleti és magánszférát érintő veszélyt is jelent. Azt javasolta a szülőknek, hogy semmilyen adatot ne osszanak meg a gyerekeikről.
A legbiztonságosabb, ha a kicsiket megóvjuk ettől, és a digitális lábnyomuk addig nem nő, amíg ők maguk erről nem döntenek – fogalmazott, és hozzátette, hogy nem azért vannak jogaink, mert az ENSZ vagy a magyar alkotmány listába szedte azokat, nem ezt a listát kell megtanítani a gyerekeknek, hanem olyan életet biztosítani, ahol ezek beleivódnak az életébe.
