Kaposvári legendák 4. – A vándorló Nepomuki Szent János-szobor

2023. 08. 06., vasárnap, 16:33

A város második legidősebb köztéri szobra 1742-ben készült, azóta pedig rengeteget vándorolt. Hét „otthona” is volt a mostani – remélhetőleg végleges – helye előtt, ami a Kossuth téren, a Nagyboldogasszony-székesegyháznál található.

Nepomuki János 1340 és 1350 között született Csehországban, ahol papi hivatást töltött be, egyben a királyné gyóntatója is volt. 1393-ban IV. Vencel király elfogatta és kegyetlenül megkínoztatta, majd a Károly hídról a Moldva folyóba dobatta. Egyrészt az érsekség és az uralkodó közti viszályok okozták a tragikus véget, viszont a történészek által vitatott, nem bizonyítható felvetés szerint azért kínozta meg a király Nepomuki Jánost, mert nem volt hajlandó megszegni a gyónási titkot. Vértanúságának híre hamar elterjedt, de szentté avatása csak 1729-ben történt meg. Nepomuki János a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok és halászok védőszentjévé vált, brutális halála miatt az őt ábrázoló szobrok szerte a világon víz mellett állnak.

Hoss József egyháztörténész szerint 1736 körül választották meg Nepomuki Szent Jánost Kaposvár védőszentjének. Mészkőből készült szobra 1742-ben készült el, ami több viszontagságon is átesett az idők során. Kezdetben a város közepén állt, majd a Szent János-kápolnába vitték, ahol sikeresen túlélte az 1802-es kaposvári tűzvészt. (A kápolna a Szent János téren állt, amelyet később Széchenyi térnek is neveztek, most pedig ez a Berzsenyi utca eleje.) Ezt követően egy ásott kút mellé helyezték a téren. 1942-ben (más adatok szerint már 1932-ben) a plébánia kertjébe, majd 1989-ben a nagytemplom délnyugati sarkába szállították, végül a Kossuth tér kialakításakor foglalhatta el mai helyét.

A mészkő szoborral a 19. század második felében történt meg az az eset, hogy az éj leple alatt valaki befestette. A tettest akkoriban hiába keresték, nem találták. Hatvan évvel később azonban jelentkezett egy Kaposi Illés nevű ember, aki versbe szedve vallotta be, hogy évekkel ezelőtt ittasan ő festette be a szobrot. Kaposi ekkor már a fővárosban élt. A csíny után magára vállalta a szobor javítását, de az akkori bíró nem fogadta el a felajánlást.

Érdekesség, hogy a toponári városrészen is található egy Nepomuki János-szobor, amely a kaposvári után negyven évvel készült. Habár az ottani szobor "élete" kevésbé volt eseménydús – mivel megalkotásától kezdve ugyanott található –, különlegessége, hogy sokkal értékesebb városi társánál, talapzata ugyanis eredeti gránitból készült. Ráadásul a kaposvári szoborral ellentétben a toponárinál a kereszt Szent Jánosnak nem a jobb, hanem a bal kezében van, és a ruházatát is szebben dolgozták ki, mint a városiét. Az esztétikumtól függetlenül azonban mindkét szobornak fontos szerepe van a város történetében, sőt mi több, két helyszínen is óvhatják Kaposvárt.