2026. 05. 07., csütörtök, 08:27
A diákmunkában szerzett gyakorlati tapasztalat fontos kapaszkodót nyújthat a pályaválasztásban: segíthet kijelölni a továbbtanulás irányát, és később a munkaerőpiaci érvényesülésben is előnyt jelent a fiatalok számára.
Éppen ezért az érettségi időszakban különösen fontos árnyalni a képet: bár ilyenkor nagynak tűnhet a tét, a sikeres pályakezdést valójában nem kizárólag az érettségi vizsgaeredmények határozzák meg, és akkor sincs minden veszve, ha elsőre nem sikerül bejutni a vágyott szakra – hangsúlyozza a Mind-Diák Szövetkezet vezetője.
Mi lesz, ha nem veszik fel?
Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy mi történik, ha valakit nem vesznek fel a kívánt képzésre. Ilyenkor a pótfelvételi kézenfekvő megoldás lehet, de egyre többen döntenek a halasztás mellett is: a kihagyott évben más módon fejlesztik magukat – dolgoznak vagy nyelvet tanulnak, és később akár újra is érettségiznek. Ez azonban azzal a hátránnyal járhat, hogy elveszítik a diákstátuszukat.
Az sem ritka, hogy a diák nem az első helyen megjelölt szakra kerül be, mégis beiratkozik, majd később – több tapasztalattal – vált irányt, ha szükségesnek érzi. A legtöbb esetben ugyanis az első félév „kockázatmentes” próbaidőszaknak tekinthető: az első aktív állami ösztöndíjas félév után még nem keletkezik visszafizetési kötelezettség, ha a hallgató megszünteti a jogviszonyát.
Nem minden a papír: a tapasztalat egyre többet számít
A szakértő szerint ma már egyértelműen kirajzolódik, hogy az érettségi és a diploma fontos mérföldkövek, de önmagukban nem garantálják a sikeres elhelyezkedést. „Azt látjuk, hogy a kiválasztási folyamatok és a próbaidőszak során sok esetben többet nyom a latba a jelölt szorgalma, hozzáállása és gyakorlati készségei, mint az, hogy pontosan milyen végzettsége van. A papír szükséges, de nem elégséges feltétele az érvényesülésnek” – hangsúlyozza Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet vezetője. Hozzáteszi: azok a fiatalok, akik már az egyetemi éveik alatt munkatapasztalatot szereznek, jelentős előnnyel indulnak a munkaerőpiacon; ha pedig egy diák „beválik”, a cégek gyakran frissdiplomásként főállású munkaviszonyban is tovább foglalkoztatják.
A HR-szakértő szerint a pályaválasztásban is kulcsszerepe van a diákmunka-vállalásnak, mert lehetőséget ad arra, hogy valós munkakörnyezetben, kvázi „tét nélkül” próbálják ki magukat, miközben elindulnak az önállósodás útján és mélyítik az önismeretüket is. Ez a tapasztalat sok esetben iránytűként szolgálhat: megerősítheti a diákokat abban, hogy jó úton járnak, vagy éppen segíthet felismerni, ha más pálya illik hozzájuk.
Ezek a diákmunkák érhetők el érettségivel és érettségi nélkül
Az érettségi nélkül végezhető, könnyen betanulható diákmunkák közül a kereskedelmi – például árufeltöltő, pénztáros – és a vendéglátóipari munkák – felszolgáló, pultos, hostess – számítanak a legnépszerűbbnek. Fontos látni, hogy ezek a pozíciók nem feltétlenül kínálnak érdemben alacsonyabb órabért az érettségihez kötött állásokhoz képest, főleg a nyári szezonban vagy kiemelt munkaerőigény esetén. A különbség elsősorban a jogszabályi minimumokban jelenik meg: az érettségit nem igénylő munkáknál a minimálbér – bruttó 1 856 Ft/óra –, míg az érettségihez vagy középfokú végzettséghez kötött pozícióknál a garantált bérminimum – bruttó 2 145 Ft/óra – jelenti az alsó határt.
Ebben a kategóriában a gyakornoki pozíciók a legvonzóbbak: ezekben a fiatalok a tanulmányaikhoz kapcsolódó szakmai tapasztalatot szerezhetnek, miközben folyamatos, stabil keresetük lehet. A 25 év alatti fiatalok számára ráadásul a diákmunkából származó bér havi bruttó 715 765 Ft-ig szja-mentes, így ebben a sávban a bruttó összeg nettóként jelenik meg.
Érdemes időben lépni: közeleg a nyári diákmunka-szezon
A Mind-Diák tapasztalatai szerint a legnépszerűbb diákmunkákat akár néhány nap alatt betöltik, így azok kerülnek előnybe, akik időben jelentkeznek. „A nyári szezonban több lehetőség nyílik meg, mert a vállalatok is nagyobb számban keresnek rugalmasan bevonható munkaerőt a szabadságolások és a szezonális kapacitásigények kezelésére. Sok cég már májusban jelzi a nyári igényeit, ezért a diákoknak is érdemes már most tájékozódniuk és akár állásértesítőre feliratkozniuk, hogy már a megjelenés napján értesülhessenek a legfrissebb lehetőségekről” – hívja fel a figyelmet Göbl Róbert.
A diákszövetkezeti foglalkoztatás a munkáltatók számára is rugalmas és költséghatékony megoldás: a cégek kizárólag a ledolgozott órák után fizetnek, teljes szociális hozzájárulási adómentességet élveznek, az adminisztrációt pedig – a bejelentésektől a bérszámfejtésig – az iskolaszövetkezet végzi.
