2026. 02. 28., szombat, 18:08
A következmények egyelőre megjósolhatatlanok, de az olaj világpiaci árának emelkedése biztosra vehető az iráni konfliktus miatt – erről beszélt Sárközy Miklós iranista az M1 aktuális csatornán. A szakértő szerint a harcok több országot is érintenek, és akár hetekig elhúzódhatnak.
Nagyon súlyosnak nevezte az iráni konfliktust Sárközy Miklós iranista, a Károli Gáspár Református Egyetem docense az M1 aktuális csatornán szombaton. Úgy fogalmazott: a következmények jelenleg kiszámíthatatlanok, ugyanakkor
az olaj világpiaci árának emelkedése biztosra vehető.
A szakértő elmondta, hogy a konfliktus Iránon és Izraelen túl további 7–8 országot is érint, köztük Libanont, Kuvaitot, Bahreint, Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart és Irakot.
Sárközy Miklós szerint az iráni oldalon a Forradalmi Gárda keményvonalas csoportjai számára nem idegen a háború lehetősége. Emlékeztetett arra is, hogy bár az iráni–amerikai tárgyalásokon jelentős előrelépés történt, Donald Trump amerikai elnök a teljes megadást és az iráni atomprogram „zero enrichment”, azaz nulla dúsítás állapotát kívánja elérni. Hozzátette: a felek – a tavaly nyári egyeztetésekhez hasonlóan – idén sem várták meg a tárgyalások lezárását, a helyzet katonai agresszióba fordult.
Kiemelte, hogy a világ kőolajexportjának mintegy 50–60 százaléka a Hormuzi-szoroson halad át, amelyet Irán viszonylag könnyen le tudna zárni. Emiatt az olajár alakulása nehezen jelezhető előre, de az árak emelkedése szinte biztos.
A jelenlegi helyzetről szólva elmondta: az izraeliek és az amerikaiak többféle célpontot támadnak Irán területén. Egyrészt a Forradalmi Gárda parancsnokait, másrészt az iráni ballisztikus program bázisait vették célba. Az első hullámban Teherán mellett Nyugat-Iránt, különösen a Zagrosz-hegység, Kermánsáh és Tebriz térségét, valamint Északnyugat-Iránt érintették a támadások.
A szakértő szerint kérdéses, meddig tart a konfliktus. Irán már ellencsapásokat mért Izraelre, így a harcok több napig, de akár hetekig is elhúzódhatnak. Az iráni válaszcsapások Izrael területén Észak-Izraeltől Tel-Avivig érezhetők, emellett a Perzsa-öböl térségében található amerikai bázisokat is érintik Kuvaitban, Bahreinben, Katarban, Szaúd-Arábiában és az Emirátusokban.
Beszámolók szerint Abu-Dzabiban is robbanásokat észleltek, és nem minden esetben sikerült megállítani az iráni rakétákat. Katarban és Bahreinben ugyanakkor állítólag több támadást kivédtek, míg Rijádból szintén érkeztek jelentések robbanásokról.
Sárközy Miklós kitért arra is, hogy az izraeli kommunikáció szerint kiemelt cél az iráni rendszerváltás, és Donald Trump korábban szintén az iráni rendszer megváltoztatásáról beszélt. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és az amerikai elnök egyaránt arra biztatta az iráni lakosságot, hogy lépjen fel vezetőivel szemben.
A Reuters hírügynökség értesülései szerint az első támadások során az iráni Forradalmi Gárda több parancsnoka és katonai vezetője is életét vesztette. A szakértő megjegyezte: Ali Hamenei legfelsőbb vallási és politikai vezető állítólag nem tartózkodik Teheránban, hanem egy titkos bunkerben van, így teheráni hivatalának esetleges lerombolása inkább szimbolikus jelentőségű lenne.
Hangsúlyozta: mivel a konfliktus csupán néhány órája kezdődött el, még korai megítélni, hogy a támadások milyen eredménnyel jártak.
A borítókép illusztráció, forrás: Getty Images.
