2026. 02. 16., hétfő, 20:20
Az NMHH kutatása szerint a gyermekek közösségimédia-szereplése nem pusztán játék, hanem mentális, jogi és adatvédelmi kockázatokat is hordoz. A hatóság a szülők tudatosságát és a kiskorúak fokozott védelmét hangsúlyozza.
A gyermekek online szerepeltetésének egyik legvitatottabb formája a kidfluenszer-jelenség – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A hatóság kutatása arra kereste a választ, hogy a láthatóság miként válhat teherré, a lájk teljesítménymércévé, a „büszke posztolás” pedig akár kizsákmányolássá.
A kidfluenszer kifejezés
Az angol „kid influencer” fogalomból ered, és azokat a kiskorúakat jelöli, akik kereskedelmi célú tartalmakban szerepelnek a közösségi médiában, gyakran a szülők aktív közreműködésével.
Az NMHH megbízásából 2025 végén végzett kutatás szerint a jelenség nem tekinthető ártatlan szórakozásnak, mivel jelentős hatással lehet a gyermekek önképére, társas kapcsolataira és fogyasztói döntéseire. A hatóság rámutatott: az influenszerek – életkortól függetlenül – korunk márkanagykövetei, ugyanakkor minél fiatalabb valaki, annál kevésbé képes felismerni az online tartalmak reklámjellegét. A kisebb gyermekek a kortárs véleményvezéreket gyakran hiteles példaképként, sőt barátként kezelik.
A közösségi médiában megjelenő idealizált képek társas összehasonlítást indítanak el, amely torzíthatja az önértékelést, és növelheti a testképzavarok kialakulásának kockázatát. A pszichológiai veszélyek a tartalmat készítő gyermekeket is érinthetik: a kezdetben élményt jelentő tevékenység fokozatosan kötelezettséggé, teljesítménykényszerré alakulhat.
A beszámoló szerint az együttműködések gyakran piaci elvárásokhoz igazodnak, így az online jelenlét tudatosan felépített és menedzselt márkává válik. A tartalomgyártás a tanulás, a baráti kapcsolatok és a pihenés rovására mehet, miközben az online visszajelzések – lájkok, kommentek, nézettségi adatok – egyre inkább meghatározzák a gyermekek énképét.
Az NMHH kiemelte: a mentális kockázatok sok esetben alapjogi, gyermekjogi és munkajogi kérdéseket is felvetnek.
Az influenszeri hitelesség feltételeként megjelenő személyes élethelyzetek megosztása növelheti a kiskorúak kiszolgáltatottságát. Az aktív online jelenlét emellett fokozott kitettséget jelenthet adatlopással és zaklatással szemben is.
A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy törekedni kell a gyermek tartalomgyártók védelmére, az online és offline egyensúly fenntartására, valamint a tanulásra és pihenésre fordított idő biztosítására. A hatóság hangsúlyozta: elengedhetetlen a szülők tudatossága, a regisztrációs korhatárok betartása, a személyes adatok védelme, valamint az online tér működéséről és veszélyeiről folytatott rendszeres párbeszéd.
Az NMHH szerint célszerű, ha a szülők aktív szerepet vállalnak gyermekük online jelenlétében, moderálják a kommenteket és üzeneteket, valamint gondoskodnak a szerződések és együttműködések tudatos, szükség esetén jogi, pszichológiai és gazdasági szakemberek bevonásával történő kezeléséről.
