2025. 12. 04., csütörtök, 19:29
A kormányfő hangsúlyozta: a döntés közvetlenül mintegy hétszázezer család jövedelmi helyzetét javítja.
Jövőre 11 százalékkal emelkedik a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7 százalékkal nő – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a bérmegállapodás aláírásán csütörtökön Budapesten.
A miniszterelnök közölte:
-
a minimálbér januártól 322 800 forint,
-
a garantált bérminimum pedig 373 200 forint lesz havonta.
Orbán Viktor szerint a megállapodás különösen értékes a jelenlegi nemzetközi helyzetben, hiszen – mint mondta – a „háború árnyéka” továbbra is rányomja a bélyegét Közép-Európa és a német gazdasági térség teljesítményére. Hozzátette: a mostani egyezség azért is jelentős, mert egy korábbi, hároméves bérmegállapodást kellett módosítani a gyengébb gazdasági növekedés miatt.
A kormányfő „komoly bravúrnak” nevezte, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal meg tudott egyezni a változtatásról. Mint mondta, ehhez több akarat kellett, mint egy teljesen új szerződés létrehozásához.
Ágazati béremelések és adócsökkentések segítik a döntést
Orbán Viktor jelezte, hogy a kormány munkaadóként is szerepel, és több területen is jelentős bérfejlesztés jön. Tanárok, egészségügyi dolgozók, az igazságügy, a kultúra, a szociális szféra és az önkormányzati alkalmazottak esetében 15 százalékos béremelés várható 2026-ban. Emellett az adócsökkentések is hozzájárulnak a családok helyzetének javításához.
A kormány a megállapodást adócsökkentésekkel és a kamarával kötött, 11 pontos adókönnyítő csomaggal támogatta – mondta. E lépések összesen 90 milliárd forinttal csökkentették a költségvetés mozgásterét, ezért most nem fér bele járulékcsökkentés.
A miniszterelnök az első otthonteremtők számára indított háromszázalékos hitelprogramot is a megállapodást támogató tényezőként említette, amely – bár nem közvetlenül bérkérdés – sok fiatal számára kulcsfontosságú.
Teljes foglalkoztatás mellett is jelentős a munkaerőhiány
Orbán Viktor felidézte: 2010-hez képest ma már egymillióval több ember dolgozik, Magyarország pedig szerinte a teljes foglalkoztatás állapotában van. A kihívás inkább a munkaerőhiány: jelenleg 65 ezer betöltetlen álláshely van, és jövőre 35 ezer vendégmunkás engedélyt adnak ki. Így is marad 20–30 ezer olyan pozíció, amelyre nem engednek be külföldi munkaerőt.
– Abban bízunk, hogy ezeket a helyeket is magyar munkavállalókkal tudjuk feltölteni – fogalmazott.
A miniszterelnök kiemelte: bár vannak munkahelyek, fontos, hogy az emberek úgy érezzék, munkájukat méltányosan fizetik meg, hiszen a bérnyomás folyamatosan jelen van mind a munkaadók, mind az állam számára.
A piacnak kell döntenie a bérekről
Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarországon a bérek meghatározásában a piacé az elsőbbség, ezért a kormány – bár megtehetné – nem egyoldalúan dönti el a minimálbért. A cél immár húsz éve az, hogy a munkaadók és a munkavállalók állapodjanak meg egymással.
Mint mondta, „rémálmai közé tartozik”, hogy egyszer olyan helyzet állhat elő, amikor a két oldal nem jut egyezségre, és a kormánynak kell hatalmi szóval dönteni. Bár jogilag erre is van lehetőség, „nem egészséges”, ha így történik.
A miniszterelnök emlékeztetett: az elmúlt 15 évben a minimálbér-növekedés Magyarországon az uniós átlag háromszorosa volt. 2010-ben a minimálbér 73 ezer, a garantált bérminimum 89 ezer forint volt.
„Minden esély megvan a jó gazdasági pályára”
Orbán Viktor szerint a magyar gazdaságpolitikát 15 éve meghatározó munkaalapú irány fenntartható, és a mostani bérmegállapodás is ezt erősíti. Úgy látja: a megegyezés azt üzeni, hogy a munkaadók és a munkavállalók a saját döntésük alapján alakították a béreket, és a kormány gazdaságpolitikai partnerként jelenik meg, nem beavatkozó hatalomként.
Zárásként hangsúlyozta: egy gazdaságpolitika csak akkor lehet sikeres, ha a munkaadók és a munkavállalók is támogatják, és Magyarországon ez adott.
