2025. 10. 14., kedd, 09:19
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, 2025-ös médiapiaci jelentése szerint a mesterséges intelligencia-alapú technológiák egyre nagyobb hatással vannak a médiapiac működésére.
A globális online platformok megoldásai jelentősen átalakítják a hírfogyasztást, a hirdetési piacot, a szórakozást és az online kapcsolattartást – derül ki az NMHH kommunikációs igazgatósága által az MTI-hez eljuttatott tájékoztatásból.
A jelentés célja, hogy hiteles adatokkal és tényalapú elemzésekkel támogassa a felhasználók tájékozottságát, valamint segítse a demokratikus nyilvánosság működését.
Az NMHH adatai szerint a hazai hírfogyasztók többsége 2024-ben is több forrásból tájékozódott: a 16–75 év közötti internetezők több mint 80 százaléka követett közéleti tartalmakat, leggyakrabban a közösségi oldalakon és online híroldalakon keresztül. A közösségi médiát használók fele ellenőrzi az általa megosztott információk hitelességét, míg ötödük egyáltalán nem foglalkozik ezzel. A magyar felhasználók aktivitása ugyanakkor meghaladja az uniós átlagot – 2024-ben 81 százalékuk volt aktív a közösségi médiában, szemben a 65 százalékos európai átlaggal.
A kiadvány külön fejezetben foglalkozik a digitális gyermekvédelemmel is. A kutatások szerint a fiatalok képernyő előtt töltött ideje hétvégente tovább nőtt, a szülők legnagyobb félelme pedig továbbra is az online zaklatás, a káros tartalmak és a vírusveszély.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos részben az NMHH kiemeli, hogy a MI-alapú technológiák demokratizálták a tartalomgyártást, és új lehetőségeket nyitottak a kisebb alkotók számára is. Ugyanakkor nőtt a félretájékoztatás és a deepfake-jelenségek kockázata, ami az online tartalmak hitelességébe vetett bizalmat is gyengítheti.
A jelentés szerint az audiovizuális szektorban tovább erősödnek a nem lineáris szolgáltatások, a streamingszolgáltatók pedig a televíziók üzleti modelljeihez közelítenek, ami a hazai tartalmak háttérbe szorulásához vezethet. A magyar rádiózás azonban továbbra is népszerű: hetente mintegy hétmillió hallgató kapcsolódik be az adásokba, míg az online rádiók és podcastok iránt is nő az érdeklődés.
A nyomtatott és online sajtótermékek ezzel szemben olvasótáboruk megtartásáért küzdenek – a 16 év felettiek 44 százaléka olvas rendszeresen újságot, és az online sajtó elérését is egyre inkább a közösségi média váltja fel.
A reklámpiacon is folytatódik a digitális térnyerés: a hirdetések kétharmada már a globális platformokhoz kötődik, miközben a magyar reklámpiac 2024-ben öt év után először reálértéken is, 7,6 százalékkal bővült.
A hatóság hangsúlyozta, hogy az anyanyelvű média továbbra is kulcsszerepet játszik a határon túli magyar közösségek identitásának megőrzésében – a külhoni magyarok nagy arányban követnek magyar nyelvű tartalmakat Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban egyaránt.
Az NMHH negyedik alkalommal kiadott médiapiaci jelentése a hatóság honlapján érhető el, és célja, hogy elősegítse a szakmai párbeszédet és a tudatos médiahasználatot Magyarországon.
