2025. 10. 09., csütörtök, 14:30
A 71 éves szerző a „látnoki erejű életművéért” kapta az elismerést, amely – indoklásuk szerint – „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.
Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
A szerzőnek a díjat "látnoki erejű életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét" – mondta el Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára, aki beszámolt arról is, hogy a bejelentés előtt sikerült telefonon elérnie az éppen Frankfurtban tartózkodó Krasznahorkai Lászlót.
"Krasznahorkai László a Kafkától Thomas Bernhardig nyúló, az abszurdizmus és a groteszk túlzás által jellemzett közép-európai hagyomány nagyszerű epikus írója. De több is rejlik benne: keleti hatások is megmutatkoznak műveiben, amelyek hangvétele szemlélődőbb, finoman hangolt" – méltatta közleményében a Svéd Akadémia.
A gyulai születésű Krasznahorkai 1982 óta szabadúszó író, többek között Az ellenállás melankóliája és a Seiobo járt odalent című művek szerzője. Műveiből Tarr Béla több filmet is rendezett, köztük a Sátántangót és A torinói ló-t.
A 71 éves magyar író a díjjal 11 millió svéd koronát (388 millió forintnyi összeget) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Krasznahorkai László a második magyar irodalmi Nobel-díjas: 2002-ben Kertész Imre kapta meg az elismerést Sorstalanság című regényéért.
Magyar tudósokat legutóbb 2023-ban díjaztak: Karikó Katalin és Krausz Ferenc is Nobel-díjat kapott. Karikó Katalin Drew Weissmann-nal megosztva vehette át az orvosi Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért, míg Krausz Ferenc a fizikai Nobel-díjat érdemelte ki az attoszekundumos fényimpulzusok kutatásáért, amelyek új távlatokat nyitottak az elektronok mozgásának megfigyelésében.