2025. 04. 03., csütörtök, 12:20
2024 időjárása újabb rekordokat döntött Magyarországon – derül ki a HungaroMet friss elemzéséből. Az elmúlt 154 év egyik legszélsőségesebb éve volt, különösen a hőmérsékleti csúcsok és a csapadékhiány tekintetében. Február és július minden eddigi adatot felülmúlt, de az év többi időszaka is rendkívüli eltéréseket mutatott az átlaghoz képest. Az egyre gyakoribb extrém időjárási jelenségek az éghajlatváltozás hatásait tükrözik, és a jövőben is hasonló trendekre számíthatunk.
A HungaroMet legfrissebb elemzése szerint a 2024-es év az elmúlt 154 év egyik legszélsőségesebb időjárású éve volt Magyarországon. A csapadékmennyiség és a középhőmérséklet együttes vizsgálata alapján a tavalyi év kiemelkedett az eddigiek közül, különösen február és július tekintetében, amelyek az 1871-1900-as időszakhoz képest is rendkívülinek bizonyultak. Az év más időszakai sem maradtak el a szélsőségesség tekintetében: a tél és a nyár szintén rekordszámokat produkált, míg augusztus és a tavasz a második legszokatlanabbnak számított.
A HungaroMet visszatekintésében kiemelte, hogy 1901 óta soha nem volt olyan meleg február, március és július, mint 2024-ben. A 2023/2024-es tél, a tavasz és a nyár is rekordot döntött az évi középhőmérséklettel együtt. Az augusztus a második legmelegebb, a június az ötödik legmelegebb lett, míg az április is bekerült a tíz legmelegebb április közé. A csapadékadatok nem döntöttek rekordot, de az év összességében száraznak bizonyult: július a hetedik, augusztus a kilencedik legszárazabb lett, míg szeptember a tizedik legcsapadékosabb hónapként vonult be az adatok közé.
A hónapok és évszakok szélsőségeit az úgynevezett együttes index alapján vizsgálták, amely a hőmérsékleti és csapadékviszonyok együttes szélsőségességét méri. Minél magasabb az index értéke, annál inkább eltért az adott időszak az átlagtól. Ennek alapján a 2024-es február extrém magas hőmérsékletével és kevés csapadékával a legszokatlanabbnak számított. A tavalyi február 7 Celsius-fokkal volt melegebb az 1991-2020-as átlaghoz, és 9 Celsius-fokkal az 1871-1900-as időszakhoz képest. A csapadékösszeg 48 százalékkal maradt el az elmúlt évtizedek átlagától. Az együttes vizsgálat alapján a tavalyi február még az 1998-as, rendkívül forró és száraz februárt is felülmúlta, amely a második helyre került ezen a listán.
Március is rekordmeleg volt, ám a csapadékhiány miatt a 20. legszokatlanabbként tartják számon. Az április a nyolcadik legmelegebb lett 1901 óta, és a legszárazabb harmadba került. Június az ötödik legmelegebb és az átlagnál csapadékosabb hónap volt, míg a július az elmúlt 154 év legmelegebbjeként, egyben hetedik legszárazabbként vonult be az időjárási statisztikákba.
Az augusztus is rendkívül meleg volt: a második legmelegebbként és kilencedik legszárazabbként regisztrálták. Az 1992-es augusztus volt az egyetlen, amely melegebb és szárazabb is volt ennél. A tél sem maradt el a rekordok sorában: az elmúlt 154 év legmelegebbje volt, és a csapadék is az átlag felett alakult. A tavasz a második legszokatlanabb lett, főként a magas hőmérséklet és az alacsony csapadékmennyiség miatt.
A 2024-es nyár is szélsőséges volt: az eddigi legmelegebb nyárként vonult be az adatokba, és rendkívül száraznak is bizonyult. Az elmúlt évek trendjei azt mutatják, hogy az utóbbi két évtizedben egyre gyakoribbak a szélsőségesen forró és száraz nyarak, mint amilyenek a 2022-es, 2019-es, 2003-as és 2018-as években is voltak. Az elmúlt 154 év tíz legmelegebb évéből egy sem volt 2000 előtti, ami jól mutatja az éghajlatváltozás hatásait.
A 2024-es év összességében a legszárazabb évek között a 26. helyre került, de a legmelegebb évként vonult be a meteorológiai feljegyzésekbe. A folyamatosan megdőlő hőmérsékleti rekordok egyértelműen az éghajlatváltozás jeleként értelmezhetők, és várhatóan a következő években is hasonló trendekre kell felkészülnünk.
