2025. 01. 14., kedd, 07:36
Magyarországon már több mint 7,5 gigawatt a napelemes rendszerek teljesítménye, jelentősen túlszárnyalva az előzetes várakozásokat. Lantos Csaba energiaügyi miniszter bejelentette: az energiatárolók fejlesztésére és támogatására fordított források hamarosan meghaladják a 300 milliárd forintot, míg további hálózati beruházások és zöldenergia-projektek is segítik az ország energiafüggetlenségét.
Több mint 300 milliárd forintra nőhet az áramtárolás hazai támogatása, miközben az idén számos nagy energiatároló létesítmény elkészülhet – nyilatkozta Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Világgazdaságnak adott interjújában.
A hazai napelemes rendszerek beépített teljesítménye már meghaladja a 7,5 gigawattot, amely messze túlszárnyalta az előzetes várakozásokat. Az eredetileg 2030-ra tervezett 6 gigawattos célt Magyarország már hat évvel korábban elérte és azt negyedével meg is haladta. A miniszter szerint ez az eredmény jelentős előrelépés a megújuló energiaforrások elterjedésében, hiszen ezek már tavalyelőtt is a hazai áramfogyasztás több mint ötödét fedezték.
A jövőbeni tervek szerint 2030-ra a naperőművek beépített teljesítménye elérheti a 12 gigawattot, amihez elengedhetetlenek a hálózati infrastruktúra további fejlesztései. Az energiaügyi miniszter kiemelte: a megtermelt tiszta energiát a csúcsidőszakokon túl is elérhetővé kell tenni, ezért kiemelt figyelmet fordítanak az energiatárolók fejlesztésére.
A jelenleg futó pályázatok keretében 260 milliárd forinttal támogatják a családokat és a vállalkozásokat a zöldenergia termelésében és tárolásában, ezt az összeget hamarosan 300 milliárd forint fölé emelik. Az akkumulátoros energiatárolók kulcsszerepet játszanak a napi kereslet-kínálati ingadozások kiegyenlítésében, valamint az ármozgások mérséklésében.
Az energiatárolók fejlesztését már több konkrét projekt is tükrözi. Első körben 33 milliárd forintból segítették a rendszerirányítót és az elosztókat integrált tárolók telepítésében, és az idei évben várhatóan átadják az ország legnagyobb tárolóját, amely Szolnokon épül. Ezen kívül 62 milliárd forint állami támogatással mintegy 50 további létesítmény készülhet el 2026-ra.
Lantos Csaba kitért a kombinált ciklusú gázüzemű erőművek (CCGT-k) jelentőségére is, amelyek mérséklik az ország importfüggőségét, miközben az energiaszuverenitást és az ellátásbiztonságot is erősítik. A szivattyús-tározós erőművek előkészítése szintén folyamatban van: a tervek szerint egy 600 megawattos nagy létesítmény mellett kisebb, legfeljebb 100 megawattos tározók is épülhetnek.
A geotermia is kulcsszerepet kaphat a jövőben, mint a hazai zöldgazdaság egyik húzóágazata. A kormány két pályázat keretében összesen 10 milliárd forinttal támogatja a fúrási tevékenységek kockázatainak csökkentését és a meglévő termálkutak modernizálását.
Az energiaügyi miniszter beszámolt arról is, hogy az ország olaj- és gázellátása stabil, a fosszilis energiaforrások jelentős része már déli irányból érkezik. Emellett a gáztárolók magas töltöttségi szinttel indították a fűtési szezont, és januárban öt év szünet után nyolc új szénhidrogén-koncessziós pályázatot hirdetnek meg a hazai kitermelés fokozása érdekében.
Lantos Csaba hangsúlyozta: a rezsicsökkentés bevált, és egy nemzetközi kutatás szerint a magyar lakosság tart legkevésbé attól, hogy fűtési problémák léphetnek fel. A jelenlegi rezsivédelmi rendszer változatlanul működik, és a 2025-ös évre is közel 880 milliárd forintos keret áll rendelkezésre.
(A borítókép forrása: vg.hu / Vémi Zoltán)
