2024. 11. 02., szombat, 14:43
Az Európai Unió nettó üvegházhatású gázkibocsátása 8,3 százalékkal csökkent 2023-ban, köszönhetően a megújuló energiaforrások használatának jelentős növekedésének. Az Európai Bizottság éves jelentése szerint ez a csökkenés a legnagyobb mértékű éves visszaesés az utóbbi években, amely tovább erősíti az EU elköteleződését a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Az Európai Unió nettó üvegházhatású gázkibocsátása 2023-ban 8,3 százalékkal csökkent az előző évhez képest, ami a megújuló energiaforrások jelentős növekedésének köszönhető – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett éves jelentéséből az uniós éghajlatpolitikáról.
Az Európai Bizottság megjegyezte, hogy a tavalyi kibocsátáscsökkenés a legnagyobb éves visszaesés volt az eddigiek közül, kivéve a 2020-as évet, amikor a koronavírus-járvány következtében 9,8 százalékos csökkenést tapasztaltak. A nettó üvegházhatású gázkibocsátás jelenleg 37 százalékkal alacsonyabb, mint 1990 szintje, míg a bruttó hazai termék (GDP) 68 százalékkal nőtt azóta, ami a kibocsátások és a gazdasági növekedés függetlenedését mutatja.
Ha a jelenlegi trend folytatódik, az EU valószínűleg elérheti azt a célkitűzését, miszerint 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkenti a kibocsátásait. A jelentés hangsúlyozza, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében a villamosenergia- és ipari létesítmények kibocsátása 2023-ban rekordmértékben, 16,5 százalékkal csökkent. Az ágazat kibocsátása jelenleg 47,6 százalékkal marad el a 2005-ös szinttől, és jó úton halad a 2030-ra kitűzött, 62 százalékos csökkentési cél felé. Az ETS 2023-ban 43,6 milliárd euró bevételt generált az éghajlat-politikai projektek finanszírozására.
A villamosenergia- és fűtési szektor kibocsátása 24 százalékkal csökkent a megújuló energiaforrások, különösen a szél- és napenergia térnyerésének, valamint a szénről való átállásnak köszönhetően. Ezzel szemben a légiközlekedésből származó kibocsátások 9,5 százalékkal emelkedtek. Az épületekből, mezőgazdaságból, belföldi közlekedésből, kisiparból és hulladékból származó kibocsátások összességében körülbelül 2 százalékkal csökkentek, amelyet főként az építőipar 5,5 százalékos csökkenése okozott. A mezőgazdaság kibocsátása 2, a közlekedésé pedig kevesebb mint 1 százalékkal mérséklődött.
Az EU természetes szénelnyelő területei 2023-ban 8,5 százalékkal bővültek, ami megfordította az elmúlt évtized csökkenő trendjét a földhasználati és erdőgazdálkodási ágazatban. A jelentéstevők hangsúlyozták, hogy folyamatos fellépésekre van szükség a 2050-re kitűzött nulla nettó kibocsátási cél elérésének érdekében. Az EU-nak nemzetközi szerepvállalását is erősítenie kell, hogy ösztönözze partnereit a szükséges intézkedések megtételére – tájékoztat az MTI.
(Borítókép forrása: pexels)
