2024. 04. 13., szombat, 15:47
A vérszívók által terjesztett betegségek tekintetében az utóbbi évtizedek esetszámai alapján Magyarország közepesen fertőzött országnak mondható. Évente 1200-1600 diagnosztizált Lyme-kór fertőzés történik, az enyhébb teleket követő években az átlagtól jellemzően magasabb az esetszám.
A betegséget okozó kullancsok előfordulása nagy területi különbségeket mutat, ugyanakkor Magyarország bármely részén találkozhatunk fertőzött élősködővel. Az elmúlt évek adatai alapján a legtöbb évre igaz volt, hogy minden megyéből jelentettek Lyme-kór fertőzést. A kullancs által terjesztett betegségek szempontjából az alábbi kockázatokkal kell számolni Magyarország egyes tájegységein az elmúlt évek betegszámai alapján.
Fokozottan fertőzött terület:
Nógrád vármegye (elsősorban a Cserhát, kevésbé a Mátra)
Zala vármegye nagy része,
Somogy vármegye (elősorban a megye középső és déli része)
Vas vármegye (elsősorban a megye déli, Zalával határos része)
Győr-Moson-Sopron (kizárólag a vármegye nyugati, Ausztriához közeli része)
Budapest környéke (Budai-hegység, Pilis, Gödöllői-dombság)
Magasabb fokú fertőzöttség:
Veszprém vármegye (Bakony)
Komárom-Esztergom vármegye (kizárólag annak keleti része, Gerecse)
Tolna vármegye
Heves vármegye (Mátra, Bükk)
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (Bügg, Aggteleki-karszt, Zemplén)
Kevésbé fertőzött területek:
Baranya vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom kisalföldi területei
Alföld: valamennyi alföldi vármegye a kis mértékben fertőzött területek közé tartozik, ám itt is fordulnak elő fertőzések.
A Lyme-kór és a kullancsencephalitis területi előfordulása nem teljesen azonos. Zala és Somogy vármegye mindkét megbetegedés statisztikáiban az elsők között szerepel, de a Lyme-kór esetében hasonlóan fertőzött területnek számít a Nyugat-Dunántúl többi része, Budapest környéke és az Északi-Középhegység is.
Forrás: webbeteg.hu
