2024. 04. 02., kedd, 12:05
A szakértők és a kormány álláspontja megegyezik: Magyarország jövője a zöldenergia, amit nemcsak előállítani, de tárolni is kell. Tavaly az Európai Unióban csak Görögországban termeltek áramot nagyobb mértékben napenergia felhasználásával, mint Magyarországon.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrégiben egy videóban beszélt arról, hogy az az ország, amelyik megtermeli és tárolja a zöldenergiát a világgazdaság élére tör, és megnyeri a jövőt. A kormány fontosnak tartja, hogy erről az emberek véleményét is kikérje, ezért online konzultációt indítottak.
A zoldenergia.kormany.hu oldalon lehet kitölteni a 13 kérdésből álló kérdőívet, egyebek mellett az elektromosautó-gyártásról, a napelemekről és a rezsicsökkentésről. Szakértők szerint fontos, hogy a kormány minél több visszajelzést kapjon, mert a hosszú távú versenyképességi stratégiát a zöld átállásra alapozzák.
„Ahhoz, hogy ebben a kormányzat, a társadalmi szereplők, és a polgároknak a teljes körű konszenzusára tudjunk építeni, természetesen a gazdasági szereplőkkel egyetértésben, ahhoz ugye meg kell néznünk, hogy mik az azonosított fókuszpontok. Ezek a kérdések kicsit segítenek abban, hogy ezek a fókuszpontok tiszták legyenek” – mondta Weingartner Balázs József, a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. igazgatósági elnöke.
A válaszolók véleményét a Napenergia Plusz Program folytatásáról, vagyis a napelemek elterjedéséről is várják. Ez a technológia nemcsak a háztartások, hanem az ipari termelés energiaszükségletét is egyre nagyobb mértékben fedezi. Ebben a tekintetben uniós szinten is kimagaslóak a magyar adatok.
„A belföldi termelésen belül a napelemek súlya meghaladta a 18 százalékot, ezzel az aránnyal a második legmagasabb részarányt sikerült elérnünk az Európai Unióban Görögország után, de ami talán ennél is fontosabb, hogy a zöldenergia-termelés összességében a belföldi termelésen belül meghaladta a 70 százalékot, ebben a paksi atomerőmű termelése is benne van” – mondta Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
Nem véletlenül emelte ki a Századvég elemzője a paksi atomerőművet, az Európai Bizottság ugyanis elismerte, hogy az atomerőművek által termelt villamos energia is zöldnek számít. Az Európai Nukleáris Szövetség pedig ennél is tovább ment, ugyanis kifejezetten kérik a tagállamokat a nukleáris beruházások felgyorsítására.
Cseh Tamás, az Alapjogokért Központ energiapolitikai tanácsadója szerint ezzel beigazolódott a többször bírált Paks 2 beruházás szükségessége.
A szakértő hozzátette, az orosz-ukrán háború rávilágított arra, hogy a zöldenergia nemcsak környezetvédelmi, hanem szuverenitási kérdés is. Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy az olcsó zöldenergia garanciát jelent a rezsicsökkentés fenntartására.
