2024. 03. 25., hétfő, 17:40
Egy friss kutatás szerint leginkább a számítógépes vírusoktól és adataik illetéktelen kézbe való kerülésétől tart az 50 évnél idősebb korosztály, és 10 százalék körüli azok aránya, akik voltak már online csalás vagy támadás áldozatai – derül ki a digitalhungary.hu cikkéből.
Csalás észlelése esetén kiemelkedő azok aránya, akik rendőrséghez fordulnának, de az informális segítségkérés és a szolgáltató felkeresése is jellemző.
A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ legfrissebb kutatásában:
- Milyen eszközöket használ az 50-79 éves magyar népesség internetezésre?
- Szokták-e karbantartani eszközeiket?
- Mióta interneteznek?
- Mik a jellemző online tevékenységeik?
- És egyáltalán biztonságban érzik-e magukat online?
A 800 fő bevonásával készült reprezentatív kutatás rámutatott, hogy a magyarországi 50-79 évesek többsége ma már jellemzően napi szintű – átlagosan napi körülbelül 2 órás, de nem folyamatos – internethasználó, mégis sokan digitálisan inkább éretlenek, bizalmatlanok és kevésbé tudatosak.
Huszics György, a DIMSZ elnöke elmondta, a korosztály internethasználati múltja mára már jelentős, többségük több mint 10 éve csatlakozott be az online világba, ahol a hírolvasás, e-mailezés és tájékozódás mellett a közösségi média, a chatelés és a különösebb cél nélküli „netezgetés” is kiemelten jellemző tevékenységük.
A sokaságban négy, online szokásaiban és attitűdjeiben jól elkülönülő szegmens határozható meg, melyek demográfiailag eltérő jegyeket mutatnak. A kiszolgáltatott áldozattípusok a bátortalan, védtelen idősebbek, a tájékozatlan könnyelműek közé sorolhatóak a gondatlan, merész idősebbek. Vannak az ösztönös magabiztosak, akik otthonosan interneteznek és a tudatosan óvatosak, akik körültekintően járnak el, ők a korosztály fiatalabb rétegét képezik – sorolta.
A kutatásból kiderült: leginkább a számítógépes vírusoktól és adataik illetéktelen kézbe való kerülésétől tart ez a korosztály, a csalási, online támadási módok többségét pedig ismerik. A legtöbben az ártó szándékú hírlevéllel, hamis termékeladással, hamis nyereményjátékkal vannak tisztában; ezek esetében a károsultak aránya is relatív magas (10% feletti). A felmérés alapján az SMS-be kapott kártékony link szedi leggyakrabban áldozatait.
Somogyi Endre, a DIMSZ főtitkára közölte, csalás észlelése esetén kiemelkedő azok aránya, akik rendőrséghez fordulnának, de az informális segítségkérés (család, barátok) és a szolgáltató felkeresése is jellemző – ellentétben a segítő szolgáltatásokkal és online felületekkel.
