2024. 02. 20., kedd, 11:26
A 2011 óta minden évben kiírt verseny idei döntőjébe nem jutott be hazai fa – írja a zoldpalya.hu.
A 21. század emberének sok kihívással kell szembenézni, és ezek egyik legsürgetőbb problémaköre az ökológiai egyensúly megőrzése. Sok megoldásra váró részterületet lehetne ezek közül felsorolni, de amiről mostanság talán a legtöbb szó esik, az az üvegházhatású gázok - közülük is a leggyakoribb, a szén-dioxid - kibocsátásának visszaszorítására irányuló törekvések.
Az elektromos autózás elterjedése, a fosszilis energiák használatának mérséklése és különböző szén-dioxid megkötésére, a légkörből való kivonására irányuló törekvések már évtizedek óta ott vannak a döntéshozók és a tudomány homlokterében, pedig létezik egy sokkal kézenfekvőbb megoldás: fák ültetése.
Számítások szerint egy köbméternyi lomb évente fél kg szén-doxidot alakít át oxigénné, és ez még nem minden: 4 és fél kg port köt le, 47 liter vizet párologtat, ezzel mérsékelve a nyári hőséget, de zajcsökkentő, talajvédő hatása miatt is megéri fát ültetni.
Az Országos Erdészeti Egyesület 1996-ban indította útjára hazánkban az év fája választást, melynek győztesét az elmúlt 13 évben már a hasonló néven futó európai versenyre is szokták nevezni. Egy 2002-ben indult csehországi kezdeményezésnek köszönhetően 2011 óta rendezik meg az Európai Év Fája szavazást.
A tavaly júliustól októberig tartó szavazáson a Szekszárdi Remete berkenye végzett az első helyen, amit el is indítottak az európai megmérettetésen is. Sajnos idén nem sikerült a magyar fának bejutni a verseny döntőjébe, de versenyben maradtakra még nem késő leadni a szavazatunkat.
Az idei döntőbe több impozáns darab is továbbjutott, ezek egyike ráadásul magyar vonatkozású. A szlovákiai Malacky városában található tölgyfa, egy helybéli magyar nemzetséghez, a Pálffy-családhoz köthető. Az ötszáz évnél is idősebb fa a Nemzeti Kulturális Műemléki Kastélypark területén található.
Bár a magyar kötődésű versenyző is az idősebbek közül való, de közelében sincs annak, hogy rangidős lehessen. A megtisztelő cím a 3000-4000 éves olasz olajfáé, amit talán még az etruszkok ültethettek. A szardíniai Luras kisvárosban található ez a matuzsálem, ami a sziget egyik legrégebbi vadon élő olajfája.
Közel sem ilyen idős, de legalább ennyire tekintélyes a Szilézia lengyel részén megcsodálható közönséges bükk. A méltóságteljes fa körülbelül 200 éves és „A kert szíve" nevet viseli, mivel egy arborétum kellős közepén található Niemczában, a Wroclavi Egyetem botanikus kertjében.
Aki szeretne további facsodákat látni, és szavazatával befolyásolni a verseny kimenetelét, az megteheti ezen az oldalon február 22-én 16 óráig.
