2023. 12. 13., szerda, 18:51
Az Országgyűlés elfogadta 135 igen, 44 nem, 12 tartózkodó szavazattal a magyar építészetről szóló törvényt, amellyel négy jogszabályt – a mérnöki és építészkamaráról, az épített környezetről, a településkép védelméről és a kulturális örökség védelméről szóló törvényeket – vonják össze. A jövőben megújulnak az építészeti alapelvek és kamarai szabályok – az MTI tudósítása szerint.
Az előterjesztő Lázár János, építésügyi miniszter célként jelölte meg a települések szerepének erősödését, a hatósági engedélyezés egyszerűsítését. A helyi tervtanácsok vétójogot kapnak, és az országos főépítészi hálózat az egész országot lefedheti a jövőben, bevezetik a Balatoni főépítész fogalmát és Magyarországnak tájkertészettel foglalkozó főkertésze is lesz.
Az építőanyaggyártásban, -fejlesztésben és -kereskedelemben egy patrióta, a magyar piacot védő és a magyar vállalkozásokat támogató politikát akarnak bevezetni. Létrehoznak egy barnamezős katasztert, felmérik az ország összes barnamezős területét. A jogalkotók a reklámeszközök elhelyezésével kapcsolatban is új szabályozást vezetnek be.
Kiegészül a törvény a kiemelt beruházásokra vonatkozó részletes szabályozással, a kormány felhatalmazást kap rendelettel meghatározni ezek körét. A törvényben meghatározták a 65 métert meghaladó magasépítmények létesítésének feltételeit is.
Az illetékkedvezménnyel, adókedvezménnyel és támogatási rendszerrel preferálni szeretnék, ha valaki egy műemléképületnek a tulajdonosa.
