2023. 10. 31., kedd, 13:19
Az idén nyáron kimondottan kedvezően alakult a Balaton vízminősége. Többek között erről is beszámolt a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) legutóbbi ülésén, ahol elhangzott: a tó nyíltvizében sem az algák mennyisége, sem az összetétele nem volt kifogásolható ebben az időszakban.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet beszámolója szerint idén még partközeli, úgynevezett lokális algavirágzások sem fordultak elő, míg 2019-ben kis túlzással mindent beborított a túlburjánzó alga a tó partján.
Kiemelten fontosak az algavirágzáshoz kapcsolódó kutatások, ahol a szakemberek többek között azt vizsgálják, melyek azok a fizikai és kémiai körülmények, amelynek hatására megjelenhetnek az algák, milyen terhelés hatására szabadulhat fel a tó üledékéből foszfor és hogyan kerülhet a vízoszlopba, előidézve az algák szaporodását.
Az algavirágzás általában akkor következik be, amikor az édesvízben található tápanyagok, például a nitrogén és a foszfortartalom túlzottan megnövekedik. Ehhez jönnek a környezeti feltételek, például a tartósan meleg időjárás, a napfény és az állóvíz jelleg.
És bár az alga önmagában egészséges és nélkülözhetetlen része a vízi világnak, túlságosan elterjedve káros hatással lehetnek a környezetre, de az emberi szervezetre is. Épp ezért fontos az algák kutatása, hiszen olyan eredményeket hozhat, amivel meg tudják őrizni a Balaton vízhasználatának a minőségét.
A Limnológiai Kutatóintézet kutatásai alapján jól látszik, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek végétől 1994-ig magasan a határérték felett volt az algák mennyisége. Ezután, 2019-ig egyre jobb és jobb lett a Balaton vizének minősége, amikor aztán jött a „hidegzuhany” és újra magas számban jelentek meg az algák.
A 2019-es év egyfajta sokkhatás volt, de ezt követően már nem mértek drámai mértékű változásokat. Sőt, az elmúlt két évben már messze a határértéket jelző piros vonal alatt maradt az algavirágzás mértéke, az idei évben pedig nagyon kedvezően alakult az algásodási állapot. A szeptemberi mérések idején már a csúcsérték is csökkenni kezdett.
A jelenség területét nézve a főbb arányok nem változtak: továbbra is Szigligeten és Keszthelyen van a legtöbb alga, míg a siófoki medencében a legkevesebb – foglalta össze előadásában Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutató emeritus professzora.
A szakember a konklúziójában kiemelte: 2023-ban határozottan kedvezően alakult a Balaton vízminősége, a tó nyíltvizében sem az algák mennyisége, sem az összetétele nem volt kifogásolható. Sőt, idén még partközeli, lokális algavirágzások sem alakultak ki.
Vörös Lajos úgy véli, hogy előfordulhat az, hogy a tó nagy nyílt víztömegében nincs is semmiféle gond, inkább a part mentén alakulhatnak ki kedvezőtlen állapotok.
A javuló tendenciát hallva azonban még nem dőlhetünk hátra: a felszíni vizeink terhelése és a globális klímaváltozás következményeiként egyes algák, cianobaktériumok időszakosan drasztikusan elszaporodnak a jövőben. A múltbeli tapasztalatokból kiindulva tehát nyári algavirágzásra a jövőben is számíthatunk, akár a tó teljes területén.
