2023. 10. 13., péntek, 11:33
Öt férfit tartóztattak le, akik közreműködtek a telefonos csalásban, köztük két ukrán állampolgárt – tájékoztatta csütörtökön az MTI-t közleményben a Veszprém Vármegyei Főügyészség.
A 19 és 46 év közötti férfiak idén június és október között több esetben közreműködtek olyan csalássorozatban, amelyek során ismeretlenek magukat banki ügyintézőnek adták ki. Azzal a hazug történettel hívták fel az ország különböző pontjain élő sértetteket, hogy a bankszámlájukon gyanús tranzakciókat észlelnek és a károkozás elhárításához a közbelépésük szükséges.
A sértettekkel olyan alkalmazást telepíttettek a számítástechnikai eszközeikre, amelynek révén hozzáfértek a bankszámlájukhoz. Ezt követően milliós összegeket utaltak el a sértettek számláiról a gyanúsítottak által beszervezett emberek számlájára – közölte a főügyészség. 
Eddig kilenc ember sérelmére elkövetett csalást azonosítottak. Az okozott kár sértettenként másfél millió forinttól 42 millió forintig terjed.
A rendőrség jelenlegi információi szerint a bűnözők mintegy 200 millió forintot csaltak ki a károsultaktól, ebből eddig hozzávetőleg 30 milliót sikerült visszaszerezni – ezt már Farkas Péter alezredes a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gazdasági bűnözés elleni főosztályának vezetője mondta el, és hozzátette, hogy a gyanúsítottakat, köztük a bűnbanda feltételezett, Magyarországon élő ukrán vezetőjét több hónapos előkészítő munka után vették őrizetbe.
Országosan mintegy 300 nyomozó dolgozott, illetve dolgozik az ügy felderítésén, már 33 gyanúsítottnál tartanak, közülük 11 embert tartóztattak le, a nyomozásban az Eoropol munkatársai is részt vettek.
A nyomozás során az eddigi legkiterjedtebb, online csalásokra szakosodott ukrán hátterű bűnözői hálózatra bukkantak, és hamarosan az is nyilvánvalóvá vált, hogy ezt Budapestről irányítják.
Közölték azt is, hogy ezzel a nyomozás még nem zárult le, ugyanis a kiterjedt hálózat nem minden tagját sikerült elfogni, de Farkas Péter elmondta, hogy a munkát addig folytatják, amíg valamennyi bandatag kézre nem kerül, és nem mondhatnak el egyetlen forint visszaszerzéséről sem, amit a sértettektől a bűnözők elvettek.
A bűnözők rávették az áldozatot, hogy telepítse telefonjára az Anydesk nevű programot, amihez még segítséget is nyújtottak, majd elkérték az SMS-ben kapott kódokat. Ezzel már könnyen hozzáférhettek a bankszámlához.
Brückner Gergely, a Telex újságírója 10 pontba gyűjtötte a csalások elkerüléséhez szükséges tudnivalókat:
- Egy bank munkatársa mindig csak egyszerű ügyfél-azonosítást végez (név, anyja leánykori neve, lakcím, születési hely, idő), soha nem kér semmilyen titkolni való személyes adatot az ügyfele azonosításához (bankszámlaszámot, lejárati dátumot sem, de PIN-kódot, vagy a kártya hátán látható CVC-kódot semmiképpen). A valódi bankos nem hadovál, őt csak az érdekli egy gyanús utalásnál, hogy az ügyfél jóváhagyta-e az utalást, vagy sem. Ha pedig nem, a banknak van eszköze leállítani a csalást.
- A bank soha nem javasolja azt, hogy egy „biztonságos számlára” utalja el az ügyfél a pénzét, vagy ahhoz adjon meg adatokat.
- A bankoknak nincs idejük és pénzük, hogy 40 percen át győzködjék, nyaggassák az ügyfelet. Aki egy ilyen hosszú beszélgetésbe bonyolódik, biztos lehet benne, hogy csalóval van dolga.
- Egy bank (például az OTP) soha nem figyelmezteti úgy egy másik bank ügyfelét (például egy K&H-st), hogy felhívja, majd a másik bankhoz kapcsolja az ügyfelet.
- Ahogy a bankkártyára nem írjuk vagy ragasztjuk rá a PIN-kódot, mert attól tartunk, hogy nem tudunk 4 számjegyet megjegyezni, úgy a 21. században a netes jelszavakkal van azonos feladatunk. Ne ugyanazok legyenek a jelszavaink mindenféle alkalmazásban, illetve ne hagyjunk elöl, egyszerű fájlokba ne írjuk be simán a jelszavainkat, PIN-kódunkat, CVC-kódunkat!
- Ne töltsünk le felszólításra nyakló nélkül semmilyen alkalmazást. A javasolt „vírusirtó” ugyanis könnyen lehet, hogy kémprogram.
- Ne utaljunk külső noszogatásra ellenőrzés nélkül idegeneknek pénzösszegeket!
- Ha a banki weblapra szeretnénk belépni, akkor kézzel írjuk be a címet, vagy mentett könyvjelzőről lépjünk be, de ne kattintgassunk összevissza!
- Vessünk egy pillantást a banki oldalunk, vagy a webshop URL-jére, és ha gyanús a domén, meneküljünk! Nagyon egyszerű az amazon.com helyett amazoncom.hu, vagy hasonlókat lefoglalni.
- Figyeljünk a bank által küldött értesítő sms-ek szövegére, a bank hívásaira! Ha csak lehet, vegyük fel, főleg egy gyanús hívás közben vegyük át a hívást, ha a bankunk ügyintézője hív.
