2023. 09. 30., szombat, 11:35
Korábban a sofőr akkor volt felelős a vadgázolásért, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett.
A vadászati törvény változásával július elsejétől szinte minden esetben a jármű tulajdonosának vagy üzembentartójának kell megtérítenie a vadgázoláskor keletkezett kárt - hívta fel a figyelmet az MTI-nek megküldött közleményében az ALD | LeasePlan lizingszolgáltató és flottaüzemeltető vállalat.
Ezentúl a vadásztársaság csak akkor köteles kártérítést fizetni, ha az autós egyértelműen bebizonyítja, hogy a baleset előtt a vadat vadászták, lőtték vagy hajtották. Ha ezt nem tudja igazolni, akkor a jármű tulajdonosa nem számíthat kártérítésre a vadásztársaságtól, sőt valószínűleg a vadásztársaság léphet fel kártérítési igénnyel a sofőrrel szemben – írták.
Korábban a sofőr volt felelős a vadgázolásért, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett, a vadásztársaság pedig abban az esetben, ha nem helyezett ki vadveszélyre figyelmeztető táblát. Július elsejétől azonban a tábla hiányában is az autósra hárul a felelősség.
A jogszabály előírja, hogy a gyorsforgalmi utakat (autóutakat, autópályákat) úgy kell üzemeltetni, hogy a vadak ne tudjanak rámenni, és a fenntartónak felelősséget kell vállalnia az ilyen helyeken elütött vadakért.
Emellett hangsúlyozták, hogy baleset esetén érdemes helyszínelést kérni, még akkor is, ha nincs személyi sérülés. Az elütött vadat nem szabad elmozdítani, mivel az a vadásztársaság tulajdonát képezi.
A vadbalesetek okozta kár akár milliós nagyságrendű is lehet, ezért ajánlott előre gondoskodni a megfelelő biztosításról. A teljes körű Casco-biztosítás mellett több biztosítónál külön vadkárbiztosítást is lehet kötni.
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint 2017 óta évről évre nő a vadgázolások száma Magyarországon, és az éves esetszám már megközelíti a 8000-et. A leggyakrabban őzekkel ütköznek a gépjárművek, de gyakori a szarvas- és vaddisznógázolás is.
