2023. 09. 29., péntek, 10:00
Drámai módon emelkedik a digitális visszaélések száma. A károk nagy részét ráadásul maguk az ügyfelek idézik elő, így meg sem térítik számukra az elbukott pénzt – írja az Index.hu.
A cikk szerint az idei év II. negyedévében a bankkártyákat és bankszámlákat ért kár összege meghaladta a 6,92 milliárd forintot, azaz naponta 75 milliót szereztek meg az online csalók. 2023. I. negyedévében még „csak” 4,76 milliárd forint kárt jegyeztek fel a bankok.
Az idei első fél évben keletkezett 11,68 milliárdos kár 25 százalékkal magasabb, mint amennyivel 2017 és 2021 között összesen megkárosították az embereket és a vállalkozásokat.
A visszaélések 71,8 százaléka adathalászattal, személyes adatok lopásával, 4,7 százaléka pszichológiai nyomásgyakorlás (sürgetés) mellett történik az adatok szerint. A csalások formájában továbbra is 3 markáns irány látható. Az egyik típusba a bankok/hivatalos szervek nevében elkövetett telefonos csalások tartoznak: ilyenkor jellemzően a számlákat/kártyákat érintő visszaélések hírével érkeznek a hívások, amikor sürgetésre olyan adatokat csalnak ki, amelyekkel valóban megvalósítható a csalás. Fontos tudni, hogy a bank csak az azonosításhoz kér személyes adatokat, jellemzően: név, lakcím, édesanyánk neve.
A másik típusba a kéretlen vagy adathalász e-mailek, sms-ek sorolhatók. Itt az a cél, hogy egy link segítségével olyan oldalra irányítsák a felhasználókat, amelyen a banki adataikat megadva azok már landolnak is a csalóknál . A védekezés egyértelmű: linkre nem kattintunk. Tehát ha a bankkal, csomagküldő szolgáltatóval stb. dolgoznánk, mi magunk írjuk be az adott szolgáltató oldalát a keresőbe.
Vannak továbbá a „túl szép, hogy igaz legyen” típusú ajánlatok, ez jellemzően a piactereken futó hirdetések világa. A legjobb esetben az itt megadott adatok alapján silány minőségű hamisítványt kapunk, rosszabb esetben az adataink megszerzése pusztán a cél, ami után kiürülnek a számláink.
Ki kell emelni, hogy a legfontosabb védvonal a fogyasztó maga – az emberek saját felelőssége, hogy megvédjék az adataikat, és felkészültek legyenek a visszaélésekkel szemben. Ugyanakkor a fogyasztót is meg kell védeni, ezt szolgálja a példátlan összefogással indult figyelemfelhívó kezdeményezés, a Kiberpajzs.
A fellépés mindenképp fontos: a jegybanki adatok szerint ugyanis a bankkártyás visszaéléseknél nem egyértelmű, hogy az ügyfeleknek kell viselniük a károkat – a teljes kárérték 28 százalékát terhelték rájuk a bankok a II. negyedévben, addig a számlákat lecsapoló csalók szinte minden esetben úgy férnek hozzá a számlákon tárolt összegekhez, hogy az ügyfelek azok adatait valamilyen módon megosztják velük. Ennek köszönhetően a számlákat támadó csalók által okozott károk közel 93 százaléka a számlatulajdonosok kára, azokat senki nem téríti meg számukra.
