2023. 08. 20., vasárnap, 15:22
ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium magyarázata a jelenségekre.
Mi áll a nagyobb rengések hátterében? A hazánkban kipattanó földrengések hajtóereje az a tény, hogy az Adriai-kőzetlemez északi irányban mozog, közben az óramutató járásával ellentétesen forog is. Ennek következtében a Kárpáti-öblözetben található két nagyobb szerkezeti egységet, az Alcapát és a Tisza-Dácia egységeket folyamatosan a stabil Európai platformnak préseli és azokban feszültséget halmoz fel (1. és 2. ábra). Szerencsére ezek a feszültségek a legtöbb esetben a Pannon-medence szegélyén található lemezhatárok és a hegységkeret mentén pattannak ki és csak ritkábban pattannak ki a medence központibb, vékonyabb és melegebb kőzetlemezeiben.A mostani két rengés közelében már voltak kisebb rengések, és egy KÉK-NyDNyi-i irányú törésvonal közelében pattantak ki. Ez a szerkezeti irány párhuzamos az Alcapa és Tiszta-Dacia egységet elválasztó Közép-Magyarországi szerkezeti zónával, és a Tisza egység takarós szerkezeteivel is (3. ábra). Ha egy pillantást vetünk arra a térképre, ami hazánk jelenleg is aktív tektonikai elemeit foglalja össze, akkor a földrengések egy jelenleg is aktívnak tűnő töréses szerkezet közelében pattantak ki (4. ábra). Ezen deformációs zónák mentén jellemzősen balos oldalelmozdulás zajlik. Ezek a tektonikai zónák jelenleg is jelentős szerepet játszanak az Adriai-lemez és a stabil Európai platform között „harapófogóba” került kőzetlemezek deformációjában és a feszültségek kioldódásában.
Forrás:
Bada et al. (2000) http://real-j.mtak.hu/8945/4/Foldtani_Kozlony_2000_130_4.pdf
Ustaszewski et al. (2008) https://link.springer.com/article/10.1007/s00015-008-1288-
