2023. 08. 10., csütörtök, 10:42
Az Országos Meteorológiai Szolgálat rendkívüli évnek nevezte a mostanit: csak júliusban többször heves, úgynevezett szupercellás zivatarok és gyors mozgású zivatarrendszerek keresztezték hazánkat.
Idén nyáron öt napon már hatszor kellett kiadni a legmagasabb fokozatú, piros riasztást zivatarok veszélye miatt, ez pedig önmagában több mint amennyit egy átlagos évben összesen szoktak – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) veszélyjelző osztályának vezetője az MTI érdeklődésére.
Elemzésében Csonka Tamás azt írta, a piros riasztás esetén a nagy méretű, 2 centiméteresnél nagyobb jég mellett – a narancs fokozathoz képest nagyobb eséllyel – akár számottevő területen lehet számítani károkozó, jellemzően óránkénti 80-90 kilométert meghaladó sebességű szélrohamokra.
Hozzátette: ez rendkívülinek számít, hiszen vannak olyan évek, amikor a téli helyzeteket és a nem zivatarokhoz kötődő eseteket – mint az ónos eső, a hófúvás és a zivataroktól független szélvihar – is figyelembe véve egyáltalán nincs piros riasztás, máskor pedig legfeljebb háromszor történik ilyen. Az elmúlt szűk egy hónapban viszont a zivatarra kiadott riasztások egyedül érték el ezt a kiemelkedő számot – jegyezte meg.
Felidézte: a június 23-ai zivataros helyzet ugyan igen közel állt hozzá, de csak később, július 12-én este északnyugatra, majd 13-án hajnalban délnyugatra került ki a legmagasabb fokozat, ezt követően pedig 17-én délután az északkeleti térségben, majd 21-én este a déli területeken volt érvényben piros riasztás. Legutóbb augusztus 5-én hajnalban, délután és este a középső, illetve északi részeken volt piros fokozat.
Kiemelte: a helyzetekben közös volt, hogy mindannyiszor hullámzó front húzódott az ország felett, amely a délről áramló igen meleg és az északnyugatról érkező hűvösebb légtömegeket választotta el egymástól. Ezzel egy időben a magasban úgynevezett futóáramlás húzódott térségünk felett. A szükséges nedvességet többnyire úgynevezett meleg nedves szállítószalag biztosította, és jelentős volt a légkör labilitása is, mindezek együtt pedig kedvező feltételeket teremtettek a zivatarok és zivatarrendszerek kialakulásához.
Júliusban a hosszan elnyúló, hullámzó frontok és az igen erős magassági futóáramlás nyugatról kelet felé szelték ketté Európát, többször is épp Magyarországon keresztül. A helyzet különlegessége, hogy tartósan fennállt, így többször, több napon keresztül hasonló időjárási jelenségek, események alakultak ki nemcsak nálunk, hanem Közép-Európában is – mutatott rá.
Szerinte heves, úgynevezett szupercellás zivatarok és gyors mozgású zivatarrendszerek keletkeztek és haladtak nyugatról kelet, illetve északnyugatról délkelet felé, többször keresztezve hazánkat is. Az igen magas labilitási energia és az erős magassági áramlás hatására a szupercellákban kialakuló jégdarabok egyes esetekben – például Észak-Olaszországban – olyan tartósan maradtak az úgynevezett jégnövekedési zónában, hogy 10-15 centiméteres átmérőjűre is meghíztak, mielőtt kihullottak volna a felhőből.
Augusztus 4-én és 5-én a hullámzó front délnyugatról északkelet felé húzódott, és ez előtt, majd ezen alakultak ki a zivatarok, heves zivatarok, amelyek súlypontja – ahogy a front lassan haladt kelet felé – egyre keletebbre tolódott. Ezért a kialakuló zivatarok, zivatarrendszerek jellemzően délnyugat, majd dél felől északkelet, észak felé mozogtak. A károkozó szélrohamok mellett az egyik fő kísérőjelenségük a felhőszakadás volt, amikor rövid idő alatt 30-50 millimétert meghaladó csapadék hullott.
Az elemzés alapján a következő egy hétben átmenetileg nyugodtabb idő várható, és bár kialakulhatnak zivatarok, kicsi az esélye heves eseményeknek. Emellett fokozatosan erősödik a nappali felmelegedés, vasárnap és a jövő hét elején egyre több helyen ismét 30 Celsius-fok közelében vagy fölötte alakulhat a csúcshőmérséklet.
Magyarországon a statisztikák szerint a legtöbb zivatar május és augusztus között alakul ki, és ugyan augusztus második felében, sőt szeptemberben is előfordulhatnak még hevesebb zivatarok, ezek valószínűsége az idő előrehaladtával csökken. Tavaly azonban a súlyos aszályos időszak után éppen augusztus második felében és szeptemberben volt a szokásosnál több zivatar.
