2023. 07. 07., péntek, 12:57
0,4 százalékkal csökkent az élelmiszerek ára egy hónap alatt.
Júniusban a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal nőttek, az élelmiszereké viszont májushoz viszonyítva 0,4 százalékkal csökkentek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Az egy évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 29,3%-kal emelkedett, ezen belül leginkább az édesipari lisztesárué (53,0%), a kenyéré (48,6%), a tejtermékeké (41,4%), a tojásé (40,1%), a vaj és vajkrémé (35,6%), a péksüteményeké (33,3%), a száraztésztáé (30,4%), a tejé (26,7%) és a sajté (23,3%). A termékcsoporton belül a liszt (5,8%) és az étolaj (3,1%) ára nőtt a legkisebb mértékben. A háztartási energia 34,3%-kal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 43,0, a palackos gáz 44,6, az elektromos energia 26,6%-kal. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 18,7, ezen belül a szeszes italoké 24,4%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 6,1, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 14,6, az új személygépkocsikért 14,5, a fűtő- és főzőberendezésekért 13,9, a szobabútorokért 9,5%-kal kellett többet fizetni. Az állateledelek ára 47,6, a mosó- és tisztítószereké 36,9, a testápolási cikkeké 24,1, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 11,5%-kal lett magasabb. A járműüzemanyagok 20,2%-kal drágultak, a szolgáltatások díja 14,4%-kal emelkedett.
Ha a májusi adatokhoz hasonlítjuk a júniusiakat, akkor a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal emelkedtek, míg az élelmiszereké átlagosan 0,4%-kal csökkent. Ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,2, a vaj és vajkrém 2,8, a tej 2,7, a sajt 2,3, a száraztészta 1,6%-kal került kevesebbe. A csokoládé és kakaó 1,9, a sertéshús 0,8%-kal drágult. A háztartási energia ára 2,1%-kal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 4,1%-kal kellett kevesebbet fizetni. A járműüzemanyagok ára 2,2%-kal emelkedett. A mosó- és tisztítószerek ára 2,4, a testápolási cikkeké 0,6, az állateledeleké 1,1%-kal magasabb lett. A szolgáltatások 0,9%-kal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6,6, a társasházi közös költségért 1,5, a lakbérért 0,8%-kal többet kellett fizetni.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kiemelte, hogy „a szankciós infláció mértéke már ötödével csökkent a januári tetőzéshez képest, tavaly szeptember óta pedig a mostani a legkedvezőbb adat”. Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője többek között úgy kommentálta az inflációs adatokat, hogy a szerkezete kedvezőbb irányba változott, az árdinamika lassulása ugyanis nem a gyorsan változó árú tételek árváltozása miatt alakult ki. Erre utal az is, hogy a maginflációs mutató (ami pont ezeket a volatilitis tételeket szűri ki a fogyasztói kosárból) szintén csupán 0,3 százalékos áremelkedésről tanúskodik havi alapon.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzője úgy véli, az infláció lassulása a következő hónapokban tovább folytatódhat, év végére az egyszámjegyű infláció elérhetőnek tűnik, míg az év egészét tekintve a pénzromlás mértéke 18 százalék körül, szerencsés esetben kismértékben alatta alakulhat.
