2023. 02. 16., csütörtök, 20:40
Az unión belül továbbra is a magyar áram- és gáztarifák a legalacsonyabbak – erről ír Világgazdaság.
A lap a januári európai rezsitarifákat elemezve azt is írja: csökkent a különbség a magyarországi és az európai árak között, de uniós szinten továbbra is a magyar rezsi a legalacsonyabb. Ennek az az oka, hogy a hazai tarifák fixek, Európa más országaiban viszont többé-kevésbé követik a piaci ármozgásokat.
Az Európai Unióban továbbra is a magyarok fizetik a legkevesebbet a villanyért és a gázért – erről ír a Világgazdaság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata alapján.
Az uniós összehasonlításban a legkedvezőbb helyen álló Budapest 9 eurócentes, vagyis kevesebb, mint 40 forintos áránál csak a nem uniós Kijevé volt alacsonyabb, 4 eurócent – olvasható a cikkben. Az uniós és az európai átlag a hazainak több mint a háromszorosa, de már az uniós lista negyedik legjobb helyén álló
Zágrábban is a budapesti tarifa másfélszeresét számlázzák ki a háztartásoknak.
A földgáz az EU-n belül ismét Budapesten volt a legalacsonyabb: kilowattóránként 2,47 eurócent. Egész Európát nézve pedig a kijevi, 2,10 eurócent. Az elemzés kiemeli, hogy
Svédország fővárosában, Stockholmban például 12-szer drágább a gáz egységára, mint Budapesten.
A szerdán életbe lépett uniós gázársapkával Brüsszel megelőzné, hogy a gázár ne szökjön az egekbe, mint tavaly augusztusban. Az árplafon 180 euró per megawattórában maximálja a gáz árát, ami viszont hónapok óta ennek a töredékébe kerül a holland gáztőzsdén. Elemzők szerint az intézkedés ezért könnyen visszafelé sülhet el. és áremelkedést hozhat. Azt üzeni ugyanis a kereskedőknek, hogy a tagállamok akár 180 eurót is hajlandók fizetni a gázért. Magyarország a többi energiaszankcióhoz hasonlóan a gázársapka bevezetését sem támogatta.
Idén már csak jóval drágábban tud majd Európa gázt vásárolni, mint tavaly, mert az uniós államok már nem tudnak közvetlenül olcsó orosz fűtőanyagot venni – mutatott rá Toldi Ottó a Kossuth Rádióban. A Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője szerint a mostani alacsonyabb gázár hamarosan ismét emelkedni fog.
„Most viszonylag kedvezőek az árak a világpiacon,de a betárolási időszakban fog eldőlni, mert a betárolási időszak árai fogják megszabni aztán, hogy mennyiért lehet azt a gázt a következő fűtési szezonban eladni” – mondta Toldi Ottó.
„Az orosz gazdaság nem omlott össze, és bár a növekedés nem teljesíti a várakozásokat, Oroszországnak mérhetetlen bevételei vannak a gáz- és a kőolajeladásokból” – jelentette ki szerdán Josep Borrell az Európai Parlamentben.
Az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője elismerte, hogy a büntetőintézkedések nem érték el a kívánt hatást.
„Az orosz gazdaság meggyengült, de fent kell tartani a nyomást, ezért egy 10. szankciós csomagot állítunk össze” – erről beszélt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke. Az EB főleg olyan büntetőintézkedéseket javasol, amelyek kereskedelmi tilalmakat tartalmaznak.
Jó hír, hogy a készülő tizedik szankciós csomagban egyelőre nem szerepel a nukleáris energia, egy ilyen lépés nagyon súlyos következményekkel járna
– mondta Hortay Olivér az M1-en.
„Nemcsak azokra az országokra nézve, amelyekben olyan erőmű működik, amely mondjuk orosz fűtőelemet használ, hanem a teljes közösségre nézve. Tudniillik az európai villamosenergia-rendszer nagyon szorosan integerált, összekapcsolódnak a tagállami piacok, és hogy ha valahol kiesne egy atomerőmű, az az egész közösséget negatívan érintené” – mondta a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője.
A szakértő ugyanakkor úgy látja: az unió szélsőségesen szankciópárti országai ismét megpróbálják majd elérni, hogy a tagállamok megszakítsák a nukleáris együttműködést Moszkvával.
