2020. 02. 15., szombat, 11:35
Még mindig a trappista sajt a legnépszerűbb a magyar vásárlók körében. A széles kínálat ellenére azonban a polcokon rengeteg olyan trappista elnevezésű sajtkészítmény található, amelyeknek gyakorlatilag semmi közük nincs a hagyományos trappista sajthoz.
A hagyományos trappista sajt elkészítéséhez igazi szakértelemre van szükség. Az utóbbi időben a Nébih felmérései és ellenőrzései, illetve a fogyasztói visszajelzések is azt mutatták, hogy kedvezőtlen folyamat indult el a trappista sajtok tekintetében.
Rengeteg trappista elnevezésű sajt található a polcokon és ezzel együtt jó pár különböző minőségű is, ezért a szakértők szerint szükség lenne arra, hogy az elnevezés alatt szigorúbb szabályokkal egy jobb minőségű sajt gyártását ösztönözzék. Egyelőre a Magyar Élelmiszerkönyv lehetőséget ad a trappista elnevezés használatára a „hasonló” termékek esetében is, idén azonban szigorítják a meghatározást.
A trappista az Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) alapján az oltós alvasztású, érlelt sajtok kategóriába sorolható. A nagy minőségi eltérések oka, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv I. és II. kötetében egészen más a leírása. Pleva György hozzátette: a jó trappista sajtot minimum három hetes érési idővel kell készíteni, viszont az élelmiszerkönyv I. kötetében ezt nem szabályozták pontosan. A trappista sajtot, ha félbevágjuk borsószem nagyságú érlelési lyukkal kellene szembetalálnunk magunk. A magyar boltok polcain található trappista elnevezésű sajtok jelentős részében viszont ilyen érlelési lyukak nincsenek, egészen egyszerűen azért, mert azokat nem érlelik.
Ezek a sajtok nem egyenletes állagúak, gyúrhatók, nem szeletelhetők, nem reszelhetők, tulajdonképpen egy masszára emlékeztető állaguk van, ami semmiféleképpen nem felel meg a trappista sajt hagyományos minőségének. Innentől kezdve pedig ezeket a sajtkészítményeket nem is szabadna trappista néven árulni – tette hozzá.
A Nébih élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatója kemelte, hogy elképzelhető, további sajtok szabályozása is. Vannak már olyanok, amelyek előírásai szigorúbbak, ilyen például az emmentáli vagy a parmezán.
Hegedűs Imre, a Sajtkészítők Egyesületének alelnöke kitért arra is, hogy egy jó trappista sajtnak 14-15 centiméter vastagnak és korong alakúnak kell lennie. A sajt ízére a vastagsága is kihatással van. A lényege, hogy legyen kérge, a metszés felülete szép sárgás, aranyba hajló színű, és fontosak az erjedési lyukak is. Ezeket arról lehet felismerni, hogy szép kör alakúak és a belsejük fényes.
„Általános probléma, hogy a magyar vásárlók nagyon árérzékenyek, többségük az olcsóbb sajtokat keresi. A fogyasztókat azonban rá kell szoktatni a jó sajtok fogyasztására, és ebben a háziasszonyoknak van kulcsszerepe, hiszen leggyakrabban ők mennek el vásárolni” – tette hozzá Hegedűs Imre.
(kezdőkép: MTI/Rosta Tibor)
