A diákok nem ismerik magukat, sokan rosszul választanak egyetemi képzést

2020. 01. 25., szombat, 16:21

A felvételi statisztikák szerint az elmúlt években a fiatalok körében töretlen népszerűségnek örvendenek a gazdaságtudományi képzések, elsősorban az ágazatban elérhető magas jövedelem miatt.

A szakemberek ugyanakkor rámutatnak, a fiatalok az önismeretük hiányában gyakran rosszul választanak a képzési formák között, ami lemorzsolódáshoz vezet.

A tavaly szeptemberben indított felsőoktatási képzésekre összesen 112 034-en nyújtottak be érvényes jelentkezést. A Felvi.hu statisztikái szerint a jelentkezők közel 19 százaléka a gazdaságtudományi képzések egyikét jelölte meg jelentkezési lapján. A képzési ág népszerűsége töretlen az elmúlt években, a 2020 februárjában indított képzések között is a gazdálkodás és menedzsment szak volt a legnépszerűbb.

Az Oktatási Hivatal által végzett kutatásból kiderül, hogy a fiatalok többsége az ágazatban elérhető magas jövedelmek miatt találja vonzónak a gazdaságtudományokat, de fontos számukra a karrier és a fejlődési lehetőség is. Az Oktatási Hivatal online kutatása azoknak a fiataloknak is segítséget nyújt, akik nem tudják, hogy milyen pályán induljanak el. Ők átfogó képet kaphatnak a képzési területekről, illetve a munkaerőpiaci lehetőségekről is.

A fiatalok pályaválasztását több (az interneten elérhető) pályaorientációs önismereti teszt segíti. A továbbtanulási döntés előtt álló diákok egy része a középiskolai évei alatt tudatosan készül a pályaválasztásra, számos fiatal azonban támogatást, tanácsadást igényel, mert bizonytalanok az önismeret terén, nem eléggé tájékozottak a továbbtanulási, szakmaválasztási lehetőségek felől. Sokan nincsenek tisztában a választott képzés bekerülési feltételeivel vagy éppen a munkaerőpiaci kilátásaival.

Napjainkban nagy igény mutatkozik informatikai, műszaki, természettudományos területen végzett fiatalok iránt, akik jó nyelvtudással, kommunikációs képességgel, rugalmassággal és kreativitással rendelkeznek. Fontos, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalok tisztában legyenek saját erősségeikkel és fejlesztendő területeikkel. A képzési lehetőségek ismerete mellett ez a biztosítéka a megfelelő továbbtanulási döntések meghozatalának.

Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő, a Panpeterstop.blog.hu alapító-szerkesztője úgy véli, a mai fiatalok teljesen más világban élnek, mint azok, akik tíz évvel ezelőtt kerültek sorsukat befolyásoló döntéshelyzetbe. A fiatalok körében nagy a bizonytalanság, nehézséget okoz hosszú távon gondolkodni.

„Annyira gyorsan változik a technológia, és olyan gyorsan változtatja meg az életünket, hogy nem tudhatjuk milyen szakmák lesznek a jövőben, csak azt valószínűsíthetjük, hogy sok szakma eltűnik. A mai óvodások 65 százaléka olyan munkát fog végezni, ami ma még nem is létezik. Többször kell munkahelyet és akár szakmát is váltani az ő nemzedéküknek. A jövő munkavállalóiként folyamatos pályakorrekcióra kényszerülnek majd” – mondta Bereczki Enikő.

Sokan külső – például szülői – hatásra választanak egy szakot, és érzékelhető generációs különbség is az értékek mentén. Ugyanis a szülők a siker kulcsát még mindig a diplomaszerzésben látják, míg a Z generáció naponta azt tapasztalja, hogy számos olyan új szakma létezik már, amit nem is oktatnak egyetemen. Előfordul az is, hogy internetről sajátítanak el szakmákat, és csak a szüleik kedvéért ülnek be az egyetemi, főiskolai padokba. A könnyen és gyorsan gyakorlatba ültethető tudásra vágyók, ha azt tapasztalják a felsőoktatásba belépve, hogy ott a száraz, elméleti alapokon van a hangsúly, akkor az is demotiválhatja őket,

A fiatalok pályaválasztási döntését tovább nehezíti, hogy a felsőoktatási intézmények által nyújtott szakleírások „nem megragadhatók”, nem adnak elegendő betekintést a diákoknak. Problémaként említette az álláshirdetéseket is, amelyeket olvasva a fiatalok azt sem tudják pontosan, hogy milyen végzettség szükséges a meghirdetett pozíció betöltéséhez, például multinacionális cégeknél.

Gyakorlati tapasztalatokra alapozva úgy látja, a fiatalok körében általános problémát jelent az önismeret hiánya.

„Nagyon sok fiatal önismereti és önértékelési problémával küzd. A közösségimédia-használat alatt sok reflexió éri őket, ami akár a pályaválasztást is megnehezíti. Kellő önismerettel könnyebb megtalálni a megfelelő felsőoktatási szakot is” –  fogalmazott. Éppen ezért hasznosnak tartaná, ha nagyobb hangsúlyt helyeznének a kötelező önismereti kurzusok, foglalkozások keretében az önismeret fejlesztésére.

A mostani felvételi eljárásban 63 felsőoktatási intézmény 7602 szakot hirdetett meg. Változás, hogy egy emelt szintű érettségi vizsga megléte a feltétele a bekerülésnek. A jelentkezési határidő február 15.

Ezeket olvasta már?