2020. 01. 19., vasárnap, 12:29
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre egészen február 15-ig le lehet adni a jelentkezéseket, viszont érdemes néhány információt észben tartani, ha az állami ösztöndíjas képzések közül válogatunk.
A 2020-as egyetemi felvételi eljárás körül több dolog is változott, a legfontosabb, hogy akik alapképzésre vagy osztatlan képzésre jelentkeznek, legalább egy emelt szintű érettségi vizsgával vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel kell rendelkezniük. Sokáig úgy volt, hogy a felvételihez szükséges lesz egy B2-es szintű, komplex nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű okirat, de végül ezt az ötletet elvetették.
Az emelt szintű érettségi korábban is kötelező volt több alap- és osztatlan szakon is, viszont több képzés esetében meghatározott, hogy két emelt érettségivel kell rendelkeznie a felvételizőnek, az idei eljárás során pedig már azokon a szakokon is legalább egy emelt érettségit be kell mutatni, amelyekre eddig a középszintű vizsgaeredményekkel is be lehetett jutni. A Felvi.hu-n elérhető, hogy az egyes szakokhoz milyen emelt szintű érettségi tantárgyakat követelnek meg, vagy fogadnak el a felvételi eljárás során.
A másik nagy változás az előző évekhez képest a diplomaszerzés szabályai körül történt. Amennyiben állami ösztöndíjas képzésre kerültek be a diákok, a beiratkozás során vállalniuk kell, hogy a képzési idő másfélszerese alatt biztosan megszerzik a diplomájukat - ebbe például a passzív félévek nem számítanak bele. Eddig ha valaki nem szerezte meg időben a diplomáját, a képzési összeg felét vissza kellett fizetnie, vagy kérelemre ki lehetett váltani a képzési időnek megfelelő, hazai munkaviszonnyal.
Ezen a szabályon változtattak január 1-jétől. Az automatikus pénzvisszafizetés helyett a hazai munkaviszony fenntartása lesz az elsődleges "törlesztés/büntetés", a képzés összegének az 50%-át csak abban az esetben kell visszafizetniük az érintetteknek, ha nem dolgozzák le Magyarországon a képzés idejét, ami állami félévenként 150 napot jelent, ezt kell megszorozni a teljesített félévek számával.
Szakváltás esetén, ha ugyanazon a szakon tanulnak tovább a diákok, csak átkéretik magukat más munkarendű, nyelvű, esetleg helyszínű képzésre, vagy más intézményben folytatják tovább a felsőoktatási tanulmányukat, akkor ugyanúgy a képzési idő másfélszerese alatt kell megszerezni a diplomát, amit az első képzés kezdetétől számítanak, szóval nem kapnak több időt a diploma megszerzésére. Viszont a határidő meghatározásánál figyelembe veszik azt, hogyha a képzés ideje 6 félévről 8-ra emelkedett, ebben az esetben négy és fél év helyett hat évet kapnak a diákok a diploma megszerzésére.
Ettől az évtől a diákok nem élhetnek azzal a prakitkával, hogy a félbehagyott szak után egy éven belül egy másik felvételi eljárás keretében újra jelentkeznek egy másik képzési területre és be is iratkoznak arra, mert innentől kezdve ők sem mentesülhetnek a kötelezettségek alól. Természetesen újra jelentkezhetnek egy másik képzésre, de ugyanúgy vállalniuk kell a hazai munkaviszony fenntartását, vagy vissza kell fizetniük a félbehagyott képzésnek az 50%-át, ez alól nem mentesülhetnek.
Azon viszont nem változtattak, hogy ha az alapképzésben, vagy az osztatlan képzésben maximum két állami ösztöndíjas képzés után félbehagyják a diákok a képzést, akkor a hazai munkaviszonyt nem kell létesíteniük, valamint a pénzvisszafizetésre sem kötelezhetik őket.
Az állami ösztöndíjas hallgatóknak azt is figyelembe kell venniük, hogy a diploma megszerzését követő húsz éven belül a támogatott tanulmányuk idejével megegyező időtartalomban nekik is hazai munkaviszonyt kell vállalniuk és fenntartaniuk, vagy nekik is vissza kell fizetniük az ösztöndíj a fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt összegét.
A szabályok alól csak azok a diákok mentesülhetnek, akik három gyereket szültek, vagy tartós betegség, baleset, szülés, esetleg más váratlan ok miatt, az önhibájukon kívül nem tudták időben megszerezni a diplomájukat.
