2020. 01. 18., szombat, 08:15
Bár egyre nagyobb nyomás alatt vannak a pénzintézetek az új pénzügyi szolgáltatók megjelenésével, a banki költségek nem csökkennek. A jövedelmekhez viszonyítva nálunk az egyik legdrágább a bankolás.
A jegybank a költségek lefaragására és hatékonyabb működésre serkentené a bankokat. Az átláthatóságot növeli, hogy a bankoknak január 31-től tételes kimutatást kell adniuk az ügyfeleiknek minden számlájukat érintő banki költségről.
Nagy port kavart ugyan, de változást nem hozott a jegybank egy évvel ezelőtti felmérése a hazai bankok lakossági pénzforgalmi szolgáltatásainak árazásáról. Ebből kiderült, hogy nemzetközi szinten is drágán bankolnak a magyar háztartások, elsősorban az alacsonyabb jövedelmű ügyfelek. Magyarországon az alacsony jövedelműek (minimálbért keresők) havi keresetének átlagosan 1,13 százalékát vonják le a bankok a számlavezetéshez kapcsolódó díjakra.
A tanulmány arra is kitér, hogy nemzetközi összehasonlításban is drága a magyar lakossági pénzforgalom, magas jövedelemarányos díjak jellemzik az értékpapír-szolgáltatásokat, és nagyon magasak a hitelkiváltási költségek. Utóbbiak szinte ingyenesek Európa más országaiban.
Az elektronikus tranzakciók elterjedését nagyban segítheti, ha a jelenlegi bankkártyás díjakhoz hasonlóan az átutalásokat nem terhelik különdíjak.
Mindezekre építve várhatóan egyre népszerűbb lesz az új fizetési mód használata és bővülést fog eredményezni a tranzakciós forgalomban.
A napokban megjelent jegybanki állásfoglalás szerint minden banknak nyújtania kell olyan lakossági számlacsomagot, amely alacsony számlavezetési díj mellett lehetővé teszi a korlátlan számú átutalás indítását.
A kormány 2013-ban vezette be a pénzügyi tranzakciós illetéket, amelyet a bankok azonnal áthárítottak a fogyasztókra. 2019 január elsejétől már csak a 20 000 forint feletti utalásoknál kell megfizetni a díjat. Ennek a mértéke 0,3 százalék, illetve tranzakciónként maximum 6 ezer forint.
Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke egy októberi konferencián elmondta, hogy a tranzakciós illeték a fintech cégekkel szemben versenyhátrányba hozza a bankokat, mivel az illeték nem terjed ki a nem Magyarországon bejegyzett pénzügyi szolgáltatókra, amelyek egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a piacból.
A bankok a digitális átállás, az adatvédelmi szabályokhoz való alkalmazkodás miatt megugró IT költségeikre is gyakran hivatkoznak, amikor a magas működési költségek kerülnek szóba.