2018. 02. 08., csütörtök, 12:15
A Modern Városok Program célkeresztjében a nagyvárosok vannak, de mindannyian egyetértünk abban, hogy a magyar falvak felemeléséhez elengedhetetlen a nagyvárosok fejlesztése – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Megyei Jogú Városok Szövetsége közgyűlésén, Veszprémben.
A rendezvényt Szita Károly, Kaposvár Megyei Jogú Város polgármestere, az MJVSZ elnöke nyitotta meg, majd a miniszterelnök beszéde előtt Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Fejlesztéséért Felelős Tárca Nélküli miniszter adott tájékoztatást a Modern Városok Program fejlesztéseiről.
Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke az 51. közgyűlést megnyitó beszédében azt mondta, az esemény jó alkalmat nyújt majd a résztvevőknek arra, hogy a Modern városok program eddigi tapasztalatait összegezzék és beszéljenek a folytatásról.
Azt hangsúlyozta, hogy három mérföldkő van, amelyek nélkül az önkormányzati rendszer összeomlott volna. Az első az új önkormányzati törvény, amelynek megszületése után nyugodtabb lett a gazdálkodás. A másodikról szólva felidézte: 2012-2013-ban 1000 milliárd forint adósságtól szabadította meg a kormány az önkormányzatokat, ezek 2010 előtt halmozódtak fel. Harmadik mérföldkőként pedig a Modern városok program által kijelölt fejlesztéseket nevezte meg.
Szita Károly beszélt arról is, aggodalomra ad okot Brüsszelnek az a szándéka, hogy nyár közepéig fel akarják gyorsítani a bevándorlást, hiszen csak biztonságban és nyugalomban hajthatók végre a fejlesztések. Felidézte: 2500 polgármester korábban határozatban utasította el a kötelező betelepítési kvótát. Csaknem 600 településvezető pedig egy hónappal ezelőtt arra kérte a kormányt, hogy óvja meg az embereket a veszélytől és azt vállalták, hogy közgyűlési döntést hoznak, amely elutasítja a "Soros-tervet".
Nektek is személyesen részt kell vállalni és segítenetek kell abban, hogy a magyar emberek meg tudják védeni Magyarországot"
- szólította meg a jelen lévő polgármestereket Orbán Viktor.
A migráció ügyéről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy az ENSZ is foglalkozik a világméretű migráció kérdésével, ami jelzi: nem magyar, még csak nem is európai ügyről van szó. Hosszan beszélt arról, hogy a sokszínűség szerinte nem érték, hanem tulajdonság, és attól, hogy valami színes, sokszínű, még nem értékesebb annál, mint ami nem az.
'Nem akarunk sokszínűek lenni úgy, hogy összekevernek bennünket (...) másokkal", "olyanok akarunk lenni, mint amilyenek 1100 éve itt, a Kárpát-medencében lettünk" - jelentette ki a miniszterelnök.
A migrációt veszélyes, rossz dolognak nevezte, amelyben Magyarország nem akar részt venni. Ezt pedig ki is kell mondani - folytatta -, ellenkező esetben ugyanis a nemzetközi viták, a "diplomáciai ravaszságok" "el fognak bennünket téríteni", és "elveszítjük a jövőnket is". "Végre van jövőnk, van mit megvédeni" - hangoztatta.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyar vidék fejlesztése a nagyvárosok fejlesztése nélkül nem lehetséges. A vidéket csak virágzó megyei jogú városokkal lehet felemelni, ha ugyanis a városok gyengék, a falvak is azok - fogalmazott.
A kormányfő jelezte, hogy a Modern városok program után nagyjából kidolgozták a "középvárosok" fejlesztési programját is, majd a "fejlesztési vonatra" rá kell kapcsolni a "falvak szerelvényét" is. A Modern városok programot jellemezve azt mondta, hogy "a mi életünkben ilyen fejlesztés még nem volt".
A megyei jogi városok mindenkori polgármestereit méltatva megjegyezte: közülük gond nélkül összeállítható lenne akár egy kormány is. Azt kérte ugyanakkor az önkormányzati vezetőktől, csak olyan fejlesztést kérjenek, amelynek a fenntartásáról tudnak gondoskodni, hogy ne adósodjanak el. Az önkormányzati adósságkonszolidációról szólva a pénzügyi stabilitás megőrzését sürgette, mert "nem lesz többet Budán kutyavásár".
Orbán Viktor egyúttal álhírnek, marhaságnak minősítette azokat az információkat, amelyek szerint a mai kormány változást tervezne az önkormányzati világban. Kijelentette: a rendszer alkotmányos fundamentumai szilárdak, nem látja okát, hogy ezekhez hozzányúljanak. Sehol sem fognak önkormányzatot felszámolni, minden településnek lehet helyhatósága, még annak is, ahol csak négyen élnek - nyomatékosította.
Szólt arról is: már az ellenzék sem vitatja, hogy az ország fejlődik, de az elmúlt nyolc év eredménye - utalt az európai uniós forrásokra - a magyar embereknek köszönhető, nem másnak. Az EU-ból érkező pénzről szólva a miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a források egy tekintélyes része vissza is kerül, "sőt valójában keresnek rajtunk" azok, akik a pénzt adják, azzal együtt, hogy összességében Magyarország sem jár rosszul.
Az ország helyzetét elemezve közölte azt is: már "kezdünk jól kinézni", de ha elnyerik a választók bizalmát, akkor a kormány 2018-2022 között elvégzi azt a munkát, amelynek eredményeképpen négy év múlva "Magyarország jól fog kinézni".
Kósa Lajos a rendezvényen hangsúlyozta, hogy az összességében 3500 milliárd forintot kitevő vidékfejlesztés nagyobbik része hazai forrásból valósul meg.
Rámutatott: ha a magyar emberek munkája nem teremtené meg a kellő anyagi hátteret, akkor ezeket a fejlesztéseket nem lehetne elkezdeni. Több fejlesztéssel régi, eddig be nem váltott ígéretek valósulnak meg, "erősítve a városok öntudatát" - húzta alá.
A program jelentőségét érzékeltetve Kósa Lajos elmondta, hogy a megyei jogú városokban összesen 2 millióan laknak, a települések vonzáskörzetében 1 millió ember él, a tágabb régiókban pedig további 6 millió, akiknek a mindennapjait befolyásolják majd a program nyomán megvalósuló fejlesztések.
A miniszter a program erősségének nevezte, hogy az által olyan fejlesztések valósulnak meg, amelyek az ott élők igényeit tükrözik. Közölte: minden fejlesztés problémákkal jár. Példaként említette a fejlesztések következtében felmerülő növekvő működtetési költséget, hozzátéve, hogy a kormány már a tervezés időszakában számol ezzel a tényezővel.
