2017. 11. 01., szerda, 09:19
A keresztények a 9. századtól ünneplik a mindenszentek napját november elsején.
A halottak napja pedig egy bencés apát kezdeményezése volt, hogy az üdvözült lelkek mellett, egy nappal később, emlékezzünk meg valamennyi elhunyt hívőről is.
Festum omnium sanctorum, a mindenszentek, amelyet a katolikus keresztény világ november elsején ünnepel. Eredete egy kelta pogány ünnepre, a Samhainra vezethető vissza. Ez a nap jelentette a kelta népek számára az új év, valamint a tél és a sötétség kezdetét.
Úgy hitték, hogy az ünnep éjszakáján az előző évben meghalt emberek lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel az év során elhunyt lelkek ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat.
A keresztény közösségek a hetedik századtól egyes helyeken elkezdtek ünnepet tartani az elhunyt valamennyi katolikus szent tiszteletére. Így a pogány halottakra emlékező ünnep mindenszentek ünnepeként élt tovább.
Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte, ezzel egyetemessé tette az új ünnepet.
